Latinovac

Latinovac
Közigazgatás
Ország	Horvátország
Megye	Pozsega-Szlavónia
Község	Cseglény
Jogállás	falu
Irányítószám	34350
Körzethívószám	(+385) 34
Népesség
Teljes népesség	50 fő (2021. aug. 31.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	163 m
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 45° 20′ 46″, k. h. 17° 57′ 14″45.346, 17.95445.346000°N 17.954000°EKoordináták: é. sz. 45° 20′ 46″, k. h. 17° 57′ 14″45.346, 17.95445.346000°N 17.954000°E
Sablon • Wikidata • Segítség

Latinovac falu Horvátországban, Pozsega-Szlavónia megyében. Közigazgatásilag Cseglényhez tartozik.

Pozsegától légvonalban 21, közúton 28 km-re keletre, községközpontjától 2 km-re nyugatra, a Dilj-hegység északi lejtői alatt, a Pozsegai-medencében, a Longya jobb partján fekszik.

A határában talált történelem előtti és ókori leletek tanúsága szerint itt már ősidők óta éltek emberek. Josip Buturac szerint a mai Latinovac helyén a középkorban a Kernyakóc nevű település állt.^[2] 1413-ban „Kernyakoch” néven tűnik fel először, majd 1499-ben „Kernyakowcz” alakban említik. A gradistyai uradalomhoz tartozott.^[3] A térséget 1536 körül foglalta el a török és több, mint 150 évig török uralom alatt volt. A török uralom idején a részben katolikus, részben muzulmán hitre tért horvátok mellé a településre Boszniából pravoszláv szerbek települtek. Valószínűleg a katolikusok által lakott részt nevezték el Latinovcinak. A felszabadító harcok során a katolikus lakosság kihalt, a muzulmánok pedig Boszniába távoztak. A megmaradt pravoszláv lakosság beköltözött a gazdagabb katolikus falurészre, ezért maradhatott fenn a Latinovac név. A 18. és 19. század során az eredeti szerb lakosság kihalt, de helyükre újabb szerb családok érkeztek.^[2]

A térség 1687-ben szabadult fel a török uralom alól. 1698-ban „Latinczi” néven 6 portával szerepel a török uralom alól felszabadított települések összeírásában. ^[4] 1702-ben 17, 1768-ban 37 ház állt a településen.^[2]

Az első katonai felmérés térképén „Dorf Latinovacz” néven található. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Lattinovacz” néven szerepel.^[5] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Latinovacz” néven 38 házzal, 261 ortodox vallású lakossal találjuk.^[6]

1857-ben 265, 1910-ben 338 lakosa volt a településnek. Az 1910-es népszámlálás szerint lakosságának 69%-a szerb, 16%-a magyar, 13%-a horvát, 2%-a cseh anyanyelvű volt. Pozsega vármegye Pozsegai járásának része volt. Az I. világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. 1991-től a független Horvátországhoz tartozik. 1991-ben lakosságának 67%-a szerb, 18%-a horvát, 11%-a jugoszláv nemzetiségű volt. 2011-ben a településnek 68 lakosa volt. Közösségi háza van.

Szent György vértanú tiszteletére szentelt pravoszláv temploma.

A Latinovaci Ökoközpontot 1995-ben alapította három horvát és három német fiatal békeaktivista, akik közösség létesítése, egymás megismerése és a békés közös munka céljából megvásároltak itt egy kisebb gazdaságot. A szervezők számos oktatási programot, együttműködési projektet és önkéntes kezdeményezést indítottak a közvetítés, a konfliktusmegoldás, a környezettudatosság, valamint a kulturális hagyományok és örökség megőrzése és előmozdítása területén. Az ökoközpont fő projektje a nyári béketábor, ahova volt Jugoszláviából származó fiatalokat hívjnak meg műhelyekbe, képzésekre, projektekre és egyéb tevékenységekre, amelyek tudatosságot, bizalmat, kommunikációs készségeket és tartós barátságokat teremtenek.

• A község hivatalos oldala (horvátul)
• Az első katonai felmérés térképe
• Josip Buturac: Stanovništvo Požege i okolice 1700-1950. (horvátul)
• Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában II. kötet – Pozsega vármegye.
• Ive Mazuran: Popis naselja i stanovistva u Slavonii 1698. godine. - Szlavónia 1698-as összeírása (horvátul)
• A latinovaci Ökoközpont honlapja (horvátul),(angolul)

• A megye turisztikai irodájának honlapja (horvátul)
• A község rendezési terve Archiválva 2022. február 23-i dátummal a Wayback Machine-ben (horvátul)