Bertelovci
| Bertelovci | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Pozsega-Szlavónia |
| Község | Jakšić |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 34308 |
| Körzethívószám | (+385) 33 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 139 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 160 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 21′ 40″, k. h. 17° 45′ 04″45.361, 17.75145.361000°N 17.751000°EKoordináták: é. sz. 45° 21′ 40″, k. h. 17° 45′ 04″45.361, 17.75145.361000°N 17.751000°E | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Bertelovci falu Horvátországban, Pozsega-Szlavónia megyében. Közigazgatásilag Jakšićhoz tartozik.
Fekvése
Pozsegától légvonalban 6, közúton 8 km-re északkeletre, községközpontjától 2 km-re északnyugatra, Szlavónia középső részén, a Pozsegai-medencében, Jakšić és Treštanovci között fekszik.
Története
A területén talált régészeti leletek alapján már a történelem előtti időben éltek emberek itt. A mai település is régi, de a középkorból nincs adat róla. A környék településeivel együtt 1537-ben foglalta el a török. A török korban a katolikus horvátok lakták. 1687-ben szabadult fel a török uralom alól. 1698-ban „Bertholovczi” néven 6 portával szerepel a török uralom alól felszabadított szlavóniai települések összeírásában.[2] 1702-ben 13, 1746-ban 12 ház állt a településen.[3] Az 1730-as egyházlátogatás egy kápolnát talált a településen, melyet Szent János apostol tiszteletére szenteltek.
Az első katonai felmérés térképén „Dorf Bertelovczi”néven látható. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Bertelovczy” néven szerepel.[4] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Bertelovcze” néven 19 házzal, 121 katolikus vallású lakossal találjuk.[5] A 19. század közepétől a megmaradt horvátok mellé németek települtek be.
1857-ben 123, 1910-ben 150 lakosa volt. 1910-ben a népszámlálás adatai szerint lakosságának 95%-a horvát, 5%-a német anyanyelvű volt. Pozsega vármegye Pozsegai járásának része volt. Az első világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. 1991-ben lakosságának 86%-a horvát, 8%-a szerb nemzetiségű volt. A településnek 2011-ben 151 lakosa volt. Egyetlen középülete a közösségi ház.
Lakossága
| Lakosság változása[6][7] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 123 | 121 | 151 | 152 | 154 | 150 | 182 | 173 | 134 | 199 | 181 | 165 | 171 | 171 | 159 | 151 |
Jegyzetek
- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ Ive Mazuran: Popis naselja i stanovistva u Slavonii 1698. godine. - Szlavónia 1698-as összeírása
- ↑ Josip Buturac: Stanovništvo Požege i okolice 1700-1950.
- ↑ Lipszky János: Repertorium locorum obiectorumque: in XII. tabulis Mappae regnorum.... 53. o.
- ↑ Nagy Lajos: Notitiae politico-geographico-statisticae inclyti regni Hungariae, partiumque eidem adnexarum 24. o. Buda, 1829.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
Források
- A község hivatalos honlapja (horvátul)
- Az első katonai felmérés térképe
- Josip Buturac: Stanovništvo Požege i okolice 1700-1950. (horvátul)
- Hrvoje Potrebica: Požeška kotlina – Europsko kulturno središte (arheološko perspektiva) (horvátul)
További információk
- A megye turisztikai irodájának honlapja Archiválva 2018. augusztus 26-i dátummal a Wayback Machine-ben (horvátul)
- Pozsega turisztikai irodájának oldala (horvátul)
Horvátország-portál
Földrajzportál
