Dobrogostya

Dobrogostya (Dobrogošće)
Közigazgatás
Ország	Horvátország
Megye	Pozsega-Szlavónia
Község	Cseglény
Jogállás	falu
Irányítószám	34350
Körzethívószám	(+385) 34
Népesség
Teljes népesség	11 fő (2021. aug. 31.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	156 m
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 45° 19′ 52″, k. h. 18° 04′ 12″45.331, 18.0745.331000°N 18.070000°EKoordináták: é. sz. 45° 19′ 52″, k. h. 18° 04′ 12″45.331, 18.0745.331000°N 18.070000°E
Sablon • Wikidata • Segítség

Dobrogostya (horvátul: Dobrogošće) falu Horvátországban, Pozsega-Szlavónia megyében. Közigazgatásilag Cseglényhez tartozik.

Pozsegától légvonalban 30, közúton 41 km-re keletre, községközpontjától légvonalban 6, közúton 11 km-re délkeletre, a Dilj-hegység területén fekszik.

A határában fekvő „Sječa“ – „Popina avlija“ régészeti lelőhely leletei szerint területe már a történelem előtti időkben is lakott volt. Ezen a helyen késő bronzkori és kora vaskori erődített település maradványai kerültek elő.

A település a középkorban is létezett. 1374-ben „Dobrogostya”, 1436-ban „Dobragosth”, 1448-ban „Dobragosthya”, 1462-ben „Dobrogosthya” alakban említik. Közmenesek birtoka volt.^[2]

1532 körül foglalta el a török és több, mint 150 évig török uralom alatt volt. Az 1545-ös török defterben is szerepel. A középkori katolikus horvát lakosság török uralom elejéig élt a településen. Helyükre Boszniából pravoszláv szerbek települtek be.^[3] A térség 1687-ben szabadult fel a török uralom alól. 1698-ban „Dobrogozd” néven 3 portával szerepel a török uralom alól felszabadított települések összeírásában. ^[4] A 18. és 19. század folyamán újabb szerb családok érkeztek a településre. 1702-ben 12, 1758-ban 16 ház állt a településen.^[3]

Az első katonai felmérés térképén „Dorf Dobrogossta” néven található. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Dobrogosgye” néven szerepel.^[5] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Dobrogosgye” néven 25 házzal, 149 ortodox vallású lakossal találjuk.^[6]

1857-ben 99, 1910-ben 152 lakosa volt a településnek. Az 1910-es népszámlálás szerint lakosságának 99%-a szerb anyanyelvű volt. Pozsega vármegye Pozsegai járásának része volt. Az első világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. 1991-től a független Horvátországhoz tartozik. 1991-ben lakosságának 89%-a szerb, 11%-a horvát nemzetiségű volt. 2011-ben a településnek 12 lakosa volt.

• A község hivatalos oldala (horvátul)
• Az első katonai felmérés térképe
• Josip Buturac: Stanovništvo Požege i okolice 1700-1950. (horvátul)
• Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában II. kötet – Pozsega vármegye.
• Ive Mazuran: Popis naselja i stanovistva u Slavonii 1698. godine. - Szlavónia 1698-as összeírása (horvátul)
• Kristina Rupert: Topografija Požeške županije do 1526. godine - diplomamunka (horvátul)

• A megye turisztikai irodájának honlapja (horvátul)
• A község rendezési terve Archiválva 2022. február 23-i dátummal a Wayback Machine-ben (horvátul)