Szurdok (Románia)

Ez a szócikk a romániai településről szól. Hasonló címmel lásd még: Szurdok (egyértelműsítő lap).

Szurdok (Strâmtura)
A görögkatolikus fatemplom
Közigazgatás
Ország	Románia
Történelmi régió	Máramaros
Fejlesztési régió	Északnyugat-romániai fejlesztési régió
Megye	Máramaros
Község	Szurdok
Rang	községközpont
Irányítószám	437310
SIRUTA-kód	109014
Népesség
Népesség	2242 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság	-
Népsűrűség	24,48 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	339 m
Terület	91,57 km²
Időzóna	EET, UTC+2
Elhelyezkedése
é. sz. 47° 46′ 28″, k. h. 24° 08′ 09″47.774312, 24.13575347.774312°N 24.135753°EKoordináták: é. sz. 47° 46′ 28″, k. h. 24° 08′ 09″47.774312, 24.13575347.774312°N 24.135753°E
Szurdok weboldala
Sablon • Wikidata • Segítség

Szurdok (románul: Strâmtura, jiddisül סטרימטרה) falu Romániában, Máramaros megyében, a történeti Máramarosban.

Máramarosszigettől 28 kilométerre délkeletre, az Iza jobb partján fekszik.

Román és magyar neve azonos jelentésű. Valószínűleg az Izának a falu és Barcánfalva között, a Piatra Țiganului és Prisaca hegyek alkotta szűkületéről kapta. 1326-ban terra Zurduky, 1407-ben Zwrduk néven szerepelt. 1408-ban mint Borzanfalva is előfordult, ami arra utal, hogy az alapító Szaniszló kenéz apjának, Sztánnak a másik neve Borzan volt.

1326 után telepítette Sztán fia Szaniszló (Stanislaus) kenéz, román lakossággal. 1411-ben Bogdán fia János, a Dolhai család alapítója szerezte meg. A későbbiekben jobbágyfalu volt. 1848-ban görögkatolikus papja, Man János nemzetőrtisztként szolgált. Zsidó lakói híres kóser juhsajtot készítettek. (A legtöbb közülük a Stern családnevet viselte.)

1838-ban 1345 görögkatolikus és 30 zsidó vallású lakosa volt.^[1]

1910-ben 3287 lakosából 2899 volt román, 357 német (jiddis) és 31 magyar anyanyelvű; 2908 görögkatolikus és 357 zsidó vallású.

2002-ben 2932 lakosából 2931 volt román nemzetiségű; 2633 ortodox és 266 görögkatolikus vallású.

• Görögkatolikus fatemploma 1771-ben épült és 1775-ben festették ki. Teljesen eltér a máramarosi fatemplomok megszokott stílusától.
• Máramarosban utolsóként itt használják még a havasi kürtöt.

• Bélay Vilmos: Máramaros vármegye társadalma és nemzetiségei. A megye betelepülésétől a XVIII. század elejéig. Bp., 1943
• A fatemplom ismertetése (angolul)

• A Botizan család 1700-ban, tölgyboronákból épült lakóháza a máramarosszigeti skanzenban (románul)
• A görögkatolikus parókia honlapja Archiválva 2020. december 4-i dátummal a Wayback Machine-ben (románul)