Rókamező

Rókamező (Лисичово)
Közigazgatás
Ország	Ukrajna
Terület	Kárpátalja
Járás	Huszti járás (2020–) Ilosvai járás (–2020)
Község	Kerecke község
Rang	falu
Alapítás éve	1383
Irányítószám	90150
Népesség
Teljes népesség	3187 fő (2001)
Népsűrűség	356,93 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	309 m
Terület	8,929 km²
Időzóna	EET, UTC+2
Elhelyezkedése
é. sz. 48° 29′ 27″, k. h. 23° 16′ 27″48.490833333333, 23.27416666666748.490833°N 23.274167°EKoordináták: é. sz. 48° 29′ 27″, k. h. 23° 16′ 27″48.490833333333, 23.27416666666748.490833°N 23.274167°E
Rókamező Pozíció Kárpátalja térképén
A Wikimédia Commons tartalmaz Rókamező témájú médiaállományokat.

Rókamező (ukránul: Лиси́чово vagy Лисичеве [Liszicsovo, Liszicsevo]) település Ukrajnában, Kárpátalján, a Huszti járásban.

A Szolyvai-havasokban, Ilosvától 40 km-re, Kovácsréttől 7 km-rel északra, Borzsa mellékfolyója, a Kovácsréti-patak partján fekvő település.

Rókamező a 15. században tűnt fel először az oklevelekben. Nevét 1465-ben Liszicza néven említették először. 1466-ban Lissica, 1517-ben Rawasmezew, 1662-ben Ravaszmező néven írták.

A Kusnica (Кушниця) patak melletti falut valószínűleg még a Dolhai család tagjai telepítették a 15. század elején, de a későbbiekben is az ő birtokuk maradt. A ruszin lakosságú falucska birtokosai 1550-ben Dolhai György és Dolhai Imre, 1600-ban Dolhai János voltak.

Az 1715 évi összeíráskor a falu elhagyatott állapotú volt és még 1720-ban is csak 6 jobbágy lakta. 1760-tól a Telekiek működtettek papírgyárat a településen.

A 18–19. századtól vasércet találtak a környéken. Ekkor kezdett működni a faluban a kovácsműhely. A településen nyaranta megrendezik a Hamora Folklórünnepet a Hamora kovácsmúzeumban, amelyet a mesterség különleges emlékhelyeként tartanak számon. Ennek érdekessége, hogy a vas megmunkálásához máig egy nehéz fém kalapácsot használnak, melyet a Liszicsanka patak zuhogói működtetnek.

A trianoni békeszerződés előtt Máramaros vármegye Dolhai járásához tartozott. 1910-ben 1733 lakosából 28 magyar, 80 német, 1563 ruszin volt. Ebből 98 római katolikus, 1562 görögkatolikus, 69 izraelita volt.

Az 1930-31-es években a rossz termés következményeként sokan vándoroltak el a környékről.

• Hámor Kovácsmúzeum működik a településen, mely Európában is egyedülálló, ma is működő üzem, ahol mindennapi életben használt eszközöket gyártanak.