Monostor (Arad megye)

Monostor (Mănăștur)
Közigazgatás
Ország	Románia
Történelmi régió	Erdély
Fejlesztési régió	Nyugat-romániai fejlesztési régió
Megye	Arad
Község	Vinga
Rang	falu
Községközpont	Vinga
Irányítószám	317402
SIRUTA-kód	12670
Népesség
Népesség	1097 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság	31 (2011)[1]
Földrajzi adatok
Időzóna	EET, UTC+2
Elhelyezkedése
é. sz. 46° 00′ 32″, k. h. 21° 07′ 58″46.008979, 21.13275146.008979°N 21.132751°EKoordináták: é. sz. 46° 00′ 32″, k. h. 21° 07′ 58″46.008979, 21.13275146.008979°N 21.132751°E
Sablon • Wikidata • Segítség

Monostor (románul Mănăștur) település Romániában, Arad megyében.

Aradtól délnyugatra, Vinga és Kétfél közt fekvő település.

Monostor nevét 1285-ben, majd 1333-1335 között említette először oklevél Monostor, Monustur neveken.

1285-ben a Csanád nemzetség birtokai közé tartozott.

1332-ben a pápai tizedjegyzék az aradi főesperesség plébániái között sorolta fel, 1333-ban pedig itt két monostori plébániát is említettek. Az egyik Monostor papja a pápai tizedjegyzék szerint 1333-ban 60 báni, 1334-ben 20 garas, 1335-ben 6 garas pápai tizedet fizetett. E Monostort az oklevelek Kigyed, Panád és Kovászi között sorolták fel, mely feltehetően a későbbi Vizesmonostorral lehet azonos.

A másik monostor papja 1333-ban 72 báni pápai tizedet fizetett. Ekkor Monostort a Marostól délre fekvő egyházak között sorolták fel. Ez ma Aradtól délnyugatra fekvő község, Monostor néven.

Monostor a 14. században Arad vármegyéhez, a 15. században pedig már Temes vármegyéhez számították. 1454-ben, 1465-ben a Tari család tagjainak birtoka volt, 1479-ben pedig már a királyi birtokok közé sorolták, 1598-ban pedig Török István birtoka volt.

1717-ben végzett összeírásban 38 házzal a temesvári kerületben szerepelt. Román ajkú lakosai 1717 után érkeztek a településre. 1723-1725 között a gróf Mercy térképén még lakott helyként jelölték, de az 1761-es térképen már pusztaként jelölték; de ennek ellenére postaállomás volt. 1797-ben a Monostori Izdenczy-család kapta adományként, és 1883-ig volt a település birtokosa.

1851-ben Fényes Elek írta a településről: „Monostor, Temes vármegyében, 39 római katholikus, 1394 óhitű lakossal, egy szép óhitű egyházzal, 2 lelkésszel. Határa 6606 hold, ...; a lakosok sok czigara juhot tartanak. ... van 2 nagyszerű uradalmi szesz és ecetgyár. A határban szemlélhetık egy körülsáncolt vár vagy monostor romjai, s a határszélen két, egymástól negyedórára levő tatárhányás ... Földes urai: báró Izdenczy János és József testvérek.”

1910-ben 1913 lakosából 986 román, 339 magyar, 329 szerb volt. Ebből 1333 görögkeleti ortodox, 565 római katolikus volt.

A trianoni békeszerződés előtt Temes vármegye Vingai járásához tartozott.

• Két görögkeleti temploma közül a román 1830-ban, a szerb 1897-ben épült
• Izdenczy család sírkápolnája
• Két kastély, az egyiket báró Izdenczy József 1834-ben, a másikat gróf Woracziczky Henrik 1891-ben építtette

• Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
• Reiszig Ede: Temes vármegye községei. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1908.  
• Györffy György: Arad vármegye.