Marosberkes

Marosberkes (Birchiș)
Az 1811–12-ben, barokk stílusban épült ortodox templom 1848-ban készült klasszicista ikonosztáza
Marosberkes címere
Közigazgatás
Ország	Románia
Történelmi régió	Bánság
Fejlesztési régió	Nyugat-romániai fejlesztési régió
Megye	Arad
Község	Marosberkes
Rang	községközpont
Községközpont	Marosberkes
Irányítószám	317050
SIRUTA-kód	10015
Népesség
Népesség	630 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság	– (2011)[1]
Népsűrűség	6,16 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	151 m
Terület	102,28 km²
Időzóna	EET, UTC+2
Elhelyezkedése
é. sz. 45° 58′, k. h. 22° 10′45.96666667, 22.1666666745.966667°N 22.166667°EKoordináták: é. sz. 45° 58′, k. h. 22° 10′45.96666667, 22.1666666745.966667°N 22.166667°E
Marosberkes weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Marosberkes témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Marosberkes, 1910-ig Birkis (románul: Birchiș, a népnyelvben Pirchiș) falu Romániában, a Bánátban, Arad megyében.

1569-ben Piertes, 1717-ben Birtesch, 1734-ben Pirkess alakban jegyezték fel. A Marosberkes nevet a helységnévrendezés idején, a község tiltakozása ellenére állapították meg.^[2]

Aradtól 79, Lippától 45 km-re keletre, a Marostól 4 km-re délre, a Maros síkságán fekszik.

• 1851 előtt 1381 ortodox és 12 római katolikus lakosa volt.^[3]
• 1910-ben 1494 lakosából 1418 volt román és 66 magyar anyanyelvű; 1416 ortodox, 42 római katolikus, 15 zsidó és nyolc református vallású.
• 2002-ben 729 lakosából 643 volt román, 81 cigány és négy magyar nemzetiségű; 653 ortodox, 52 pünkösdi, 13 baptista és hat római katolikus vallású.

1787-ig mai helyétől két kilométerre északra, a Maros mai holtága mellett feküdt, ami akkor a folyó főmedre volt. A gyakori áradások miatt 1787-ben a Zselénszkyek tölgyese helyére költözött. A költözés előtt a tölgyerdőt kivágták, a helység alaprajzát a széles, két kilométer hosszú főutcával és az azt egyenlő közökben metsző hét, egyenként hétszáz méter hosszú mellékutcával mérnök tervezte. Néhány tölgyfát meghagytak, pár öreg tölgy ma is látható a kertekben. A költözéskor vásártartási szabadalmat is kapott. A következő évben, a török betörés hírére lakói elmenekültek, de később visszatértek az új mezővárosba. 1828-ban piacát 47 falu lakossága látogatta.^[4] 1851-ben a Zichy család birtoka volt, és Fényes Elek megemlékezett szép gyümölcsöseiről.^[5]

A 19. században fazekasközpont volt. A fennmaradt adatok szerint a fazekasok többsége az Ulița cu Șidăl utcában lakott. Belül és a száján barna vagy zöld mázas, vörös agyagedényeket a legelőn ásott gödrök agyagából, mázatlan, tűzállóbb fehér agyagedényeket a Zoldról, Zsupunyestről, Kurtyáról és Kismutnokról hozott agyagból készítettek. A festékekhez a fekete követ Pernyefalváról, a fehéret Krivináról hozták. Termékeiket a helybeli vásárokon árusították, valamint Berzovától Marosillyéig járták velük a Maros völgyét és Battától Bálincig a Maros és a Bega közét.

Krassó, 1880-tól Krassó-Szörény vármegyéhez tartozott. 1896-ban gyógyszertár nyílt benne.^[6] 1935. május 25-én itt tartotta egyik első nagyszabású rendezvényét Petru Groza Ekésfront nevű pártja. A környék parasztjai közül ez alkalommal 175-en léptek be a szervezetbe.

Alexandru Mocsonyi kastélya az erdőszélen állt, neogótikus, kétszintes épület volt, két toronnyal. Részeg helybeliek 1918 októberében felgyújtották és nem is épült újjá többé.^[7]

• Itt halt meg 1909-ben Alexandru Mocsonyi politikus.

• Pesty Frigyes: Krassó vármegye története. 2/1. Bp., 1884
• Domnica Florescu: Schița istorico-geografică a comunei Birchiș. Arad, 2007

• Birkisi fazekasház a 19. század végéről a temesvári falumúzeumban (románul)
• Fénykép az egykori birkisi Mocsonyi-kastélyról és a kastély egykori helye műholdas képen Archiválva 2013. október 22-i dátummal a Wayback Machine-ben