Luzsány
| Luzsány | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Népesség | |
| Teljes népesség | ismeretlen |
| Földrajzi adatok | |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 48° 59′ 17″, k. h. 21° 07′ 46″48.9881234, 21.129379448.988123°N 21.129379°EKoordináták: é. sz. 48° 59′ 17″, k. h. 21° 07′ 46″48.9881234, 21.129379448.988123°N 21.129379°E | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Luzsány témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
 | Ez a szócikk Luzsányról szól. Hasonló címmel lásd még: Bánluzsány. |
Luzsány (1899-ig Luzsánka, szlovákul: Šarišské Lužianky) Kajáta településrésze, korábban önálló község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Eperjesi járásában.
Fekvése
Eperjestől 9 km-re nyugatra, Kajátától délre alig 1 km-re, a Szinye-patak jobb partján fekszik.
Története
A települést Kajáta lakói alapították még a 14. század előtt. 1335-ig az Aba nembeli Laczkó fia Domonkos birtoka. Miután Domonkos 1335-ben utód nélkül halt meg, a birtokot Károly Róbert király hívének, Drugeth Vilmosnak adta. Ez az adománylevél egyben a falu első említése is, melyben a település „possessionis Lusan” alakban szerepel. 1458-ban „Kyslwsan”, 1464-ben „Lusanka” néven szerepel okiratokban. Lakói főként mezőgazdasággal foglalkoztak.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „LUZSÁNKA. vagy Luzsánki. Sáros Várm. földes Ura a’ K. Kamara.”[1]
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Luzsánka, puszta, Sáros vármegyében, Szinye fil. 154 kath. lak. F. u. Lánczy, Bertóty, s m.”[2]
1920 előtt Sáros vármegye Eperjesi járásához tartozott.
Népessége
1910-ben 122, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.
Nevezetességei
- Szent Péter és Pál apostolok tiszteletére szentelt, római katolikus kápolnája 1705-ben épült.
Külső hivatkozások
- Luzsány Szlovákia térképén
