Mérgesvágása
Mérgesvágása (Nová Polianka) | |
A község látképe | |
Közigazgatás | |
Ország | Szlovákia |
Kerület | Eperjesi |
Járás | Felsővízközi |
Rang | község |
Első írásos említés | 1414 |
Polgármester | Ján Barvirčák |
Irányítószám | 089 01 |
Körzethívószám | 054 |
Forgalmi rendszám | SK |
Népesség | |
Teljes népesség | 66 fő (2021. jan. 1.)[1] |
Népsűrűség | 14 fő/km² |
Földrajzi adatok | |
Tszf. magasság | 344 m |
Terület | 5,47 km² |
Időzóna | CET, UTC+1 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 49° 17′ 14″, k. h. 21° 37′ 17″49.287222222222, 21.62138888888949.287222°N 21.621389°EKoordináták: é. sz. 49° 17′ 14″, k. h. 21° 37′ 17″49.287222222222, 21.62138888888949.287222°N 21.621389°E | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Mérgesvágása témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség | |
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info |
Mérgesvágása (1899-ig Mergeska, szlovákul: Nová Polianka, korábban Mergeška) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Felsővízközi járásában.
Fekvése
Felsővízköztől 5 km-re délkeletre, az Alacsony-Beszkidekben 340 m magasan fekszik.
Története
A falut a 14. század végén alapították, 1414-ben „Mergusvagasa”, „Mergesuagas” néven említik először. A makovicai váruradalomhoz tartozott. 1427-ben 17 adózó portája volt. 1787-ben 31 házában 225 lakos élt.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „MÉRGESKE. Orosz falu Sáros Várm. földes Ura G. Áspermont Uraság, lakosai többen ó hitűek, fekszik a’ Makovitzai Uradalomban, fája van mind a’ két féle, földgye középszerű.”[2]
1828-ban 33 háza és 259 lakosa volt. Lakói főként állattartással foglalkoztak.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Mérgeska, orosz falu, Sáros vgyében, a makoviczi uradalomban, Dublin fil., 2 rom., 253 g. kath., 5 zsidó lak. Görög anyaszentegyház.”[3]
1920 előtt Sáros vármegye Felsővízközi járásához tartozott.
Népessége
1910-ben 121, túlnyomórészt ruszin lakosa volt.
2001-ben 62 lakosából 32 szlovák, 17 ruszin és 12 ukrán volt.
2011-ben 79 lakosából 56 szlovák és 12 ruszin.
Nevezetességei
Görögkatolikus fatemploma eredetileg 1766-ban épült, 1961-ben azonban lebontották. A templomot eredeti állapotában 1986-ban építették fel újra a felsővízközi ukrán-rutén kultúra szabadtéri múzeumában. Ikonosztáza a 18. század első feléből, Jobbos község templomából származik. A múzeumként szolgáló épületet 1993-ban újra felszentelték és azóta istentiszteleteket is tartanak benne.
További információk
- Községinfó
- Mérgesvágása Szlovákia térképén
- A templom képes ismertetője
- Képgaléria a templomról
- E-obce.sk
Jegyzetek
- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- Földrajzportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap