Zygmunt Waliszewski
Zygmunt Waliszewski | |
Önarckép vörös turbánban (1929) | |
Született | 1897. december 1.[1] Szentpétervár |
Elhunyt | 1936. október 5. (38 évesen)[2][3][1] Krakkó[4] |
Állampolgársága | lengyel |
Foglalkozása |
|
Kitüntetései | Lengyelország Újjászületése érdemrend tisztje |
A Wikimédia Commons tartalmaz Zygmunt Waliszewski témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Zygmunt Waliszewski (Szentpétervár, 1897. december 1. – Krakkó, 1936. október 5.) lengyel festő, a kolorista mozgalom tagja.
Élete
Waliszewski Szentpéterváron született lengyel mérnökcsaládban. Szülei 1907-ben Tbiliszibe költöztek, a gyermekkorát itt töltötte. Tbilisziben kezdte meg a tanulmányait egy rangos művészeti iskolában. 1908-ban volt az első kiállítása, és részt vett az avantgárd művészeti életben.
Az első világháború alatt az orosz hadseregben harcolt, 1917-ben tért vissza Tbiliszibe. Többször járt Moszkvában, és itt az orosz futuristák inspirálták. Később egy termékeny tbiliszi futurista csoport tagja lett. Az 1920-as évek elején Lengyelországba távozott, és Krakkóban telepedett le.
1921 és 1924 között a Krakkói Képzőművészeti Akadémián tanult Wojciech Weiss és Józef Pankiewicz műtermében. 1924-ben az avantgárd csoportjával Párizsba utazott, és ott Pankiewicz irányításával folytatta festészeti tanulmányait. Részt vett a kapisták plein air festőműhelyeiben Cagnes-ben, Valence-ben, Cap Martinban és Avignonban. A Louvre-ban olyan régi mesterek műveinek másolatait festette meg, mint Tiziano, Veronese, Velázquez, Vermeer, Goya és Delacroix. Cézanne, van Gogh és Matisse művészete is lenyűgözte.
Párizsban megbetegedett a gyógyíthatatlan Buerger-kórban. Mindkét lábát amputálták, fennállt a veszélye, hogy amputálják a kezét is.
1931-ben visszatért Lengyelországba, Varsóban, Krzeszowicében és Krakkóban élt. 1933-ban megnősült. Fogyatékossága ellenére továbbra is dolgozott.
Waliszewski díszleteket és plakátokat tervezett, könyvillusztrációkat készített, karikatúrákat és groteszk jeleneteket rajzolt és festett. Krakkóban összebarátkozott a lengyel formistákkal. Elsősorban portrékat és figurális kompozíciókat, valamint vidéki tájképeket festett. Hirtelen, váratlanul halt meg 1936-ban. Rövid élete ellenére gazdag művészi hagyatékot hagyott hátra.
1937. november 11-én posztumusz a Lengyelország Újjászületése érdemrend tisztikeresztjével tüntették ki.[5][6]
Képgaléria
- Egy lakoma Benvenuto Cellininél
- Diana és Aktaión
- Botanikus kert Varsóban
- Akt kalapban
- A dubissai csata
- Kirył Zdanowicz portréja
- A szerelem szigete
- Festő és modell
- Championnet tábornok szobra Valence-ben
- Vénusz
- Kubista önarckép
- Virágok
- Az úriember zöld szmokingban
- Csendélet
- Meaux-i táj
- Virágok és gyümölcsök
Jegyzetek
- ↑ a b Waliszewski, Zygmunt, Zygmunt Waliszewski
- ↑ RKDartists (holland nyelven). (Hozzáférés: 2017. augusztus 23.)
- ↑ Benezit Dictionary of Artists (angol nyelven). Oxford University Press, 2006. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ Union List of Artist Names (angol nyelven), 2010. november 5. (Hozzáférés: 2018. október 25.)
- ↑ M.P. 1937 nr 260 poz. 410
- ↑ „A művészet terén szerzett érdemeiért”
Fordítás
- Ez a szócikk részben vagy egészben a Zygmunt Waliszewski című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Források
- Maciej Masłowski: Zygmunt Waliszewski, Warsaw 1962, ed. „Arkady”
- Szabadon felhasználható életrajz (angolul)
Irodalom
- Hanna Bartnicka-Górska, Anna Prugar-Myślik: Zygmunt Waliszewski (kiállítási katalógus), Muzeum Narodowe w Warszawie, 1999, ISBN 83-7100-124-X
Kapcsolódó szócikkek
- Művészetportál
- Lengyelország-portál