Zsírfecske

Zsírfecske
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia) Törzs: Gerinchúrosok (Chordata) Altörzs: Gerincesek (Vertebrata) Altörzság: Állkapcsosok (Gnathostomata) Főosztály: Négylábúak (Tetrapoda) Csoport: Magzatburkosok (Amniota) Osztály: Madarak (Aves) Csoport: Carinatae Alosztály: Neornithes Alosztályág: Újmadárszabásúak (Neognathae) Öregrend: Neoaves Csoport: Passerea Csoport: Cypselomorphae Rend: Lappantyúalakúak (Caprimulgiformes) Család: Szuszókfélék (Steatornithidae) (Bonaparte, 1842) Nem: Steatornis (Humboldt, 1814) Faj: S. caripensis
Tudományos név
Steatornis caripensis (Humboldt, 1817)
Szinonimák
Szuszók
Elterjedés
Hivatkozások
A Wikifajok tartalmaz Zsírfecske témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Zsírfecske témájú kategóriát.

A zsírfecske vagy szuszók (Steatornis caripensis) a lappantyúalakúak (Caprimulgiformes) rendjébe tartozik, és a szuszókfélék (Steatornithidae) családjának egyetlen faja.

Dél-Amerika északi részének hegyvidéki területein, a trópusi őserdők barlangjaiban költ.

Testhossza 35 centiméter, testtömege 400 gramm. Csőre kampós, inkább ragadozó életmódra utalna. Vörösesbarna színű tollruhája van, fehér mintázattal.

Gyümölcsökkel és bogyókkal táplálkozik. Madaraktól szokatlan módon a barlangokban kibocsátott hallható hang (1,5-2,5 kHz) visszhangjai alapján tájékozódik, a 20 cm-nél nagyobb tárgyakat felismerve. Éjszaka aktív, az olajpálma gyümölcsének fogyasztására specializálódott.

Telepesen fészkel. Barlangokban, ürülékből és gyümölcsök hulladékából építi fészkét. Fészekalja 2–4 tojásból áll, melyen 33 napig kotlik. Fiókáik a zsíros étrendnek köszönhetően komoly zsírréteget növesztenek, amit a bennszülöttek sütésre vagy világításra használnak.

• A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2009. október 11.)
• Képek az interneten a fajról
• Xeno-canto.org - a faj hangja és elterjedési területe

• G. Mayr: On the phylogenetic relationships of the trogons (Aves, Trogonidae). In: J. Avian Biol. 34, 2003, 81–88. oldal
• Alexander v. Humboldt: Reise in die Aequatorial-Gegenden des neuen Continents. német forditas. 1865. (Link auf Beginn der Beschreibung der Höhle bei Project Gutenberg)
• R. A. Holland, M. Wikelski, F. Kümmeth, C. Bosque: The Secret Life of Oilbirds: New Insights into the Movement Ecology of a Unique Avian Frugivore. In: PLoS ONE. 4(12), 2009, S. e8264. doi:10.1371/journal.pone.0008264