Zempléni P. Gyuláné
Zempléni P. Gyuláné | |
Született | Engel Irma 1868. november 19. Arad |
Elhunyt | 1944. november 1. (75 évesen)[1] Budapest |
Állampolgársága | magyar |
Házastársa | Zempléni P. Gyula |
Foglalkozása |
|
Sablon • Wikidata • Segítség |
Zempléni P. Gyuláné, saját nevén Elek Irma, születési nevén Engel Irma (Arad, 1868. november 19. – Budapest, 1944. november 1.)[2] író, műfordító, Zempléni P. Gyula író felesége, Tábori Róbert író, újságíró sógornője.
Élete
Engel (Engl) Mór és Grünwald Amália lányaként született magyarországi zsidó családba. 1887. szeptember 8-án kötött házasságot Zempléni P. Gyula íróval az aradi izraelita imaházban.[3] Tizenöt éven át voltak házastársak. Férje halála után Zempléni P. Gyuláné továbbra is Budapesten maradt, és az irodalomnak élt. 1916. február 22-én a Józsefvárosban férjhez ment Gombos Gyula jószágigazgatóhoz.[4] Számos művet fordított magyar nyelvre (Thomas Mayne Reid, H. Rider Haggard, Jules Verne, Émile Zola stb. után), de önálló alkotásai is megjelentek. Írt a Magyar Lányok[5] és az Uj Idők[6] című folyóiratba is.
Művei
- Művészfurfang. Tréfás balett 2 képben. Szövegét írta és koreográfiáját készítette Guerra Miklós. Ford... Zenéjét szerezte: Franz Skofitz. Budapest, 1903.
- Idegenben. Regény fiatal leányok számára. Geiger Richárd rajzaival. Budapest, 1905.
- Riquette. Bohózat 3 felvonásban. Hennequin Maurice és Veber Pierre. Bemutató: Vígszínház, 1905. szeptember 7.
Műfordításai
- Igazság (Verité) Regény. Írta Zola Emil. Ford. Budapest, (1903.) Két köt.
- Zola Emil. Igazság. (Vérité.) Fordította Zempléni P. Gyuláné. 2 kötet. (8-r. 261. 357 l.) Budapest, 1903. Lampel Róbert.
- Judit néni iskolája. Regény. Becker K. után. Budapest, 1904. Singer és Wolfner (Ifjúsági Regénytár)
- Haggard Rider. Beatrice. Regény 2 kötetben. Fordította Zempléni P. Gyuláné. (155, 160 l.) Singer és Wolfner, Budapest, 1904. (Egyetemes regénytár)
- Merriman, Henry Seton. A rózsaszínű levél. Fordította Zempléni P. Gyuláné. 2 kötet. (159, 168 l.) Singer és Wolfner, Budapest, 1907. (Egyetemes regénytár)
- Merriman Henry Seton. A rózsaszínű levél. (Regény.) Ford.: Zempléni P. Gyuláné. Budapest, [1918]. Singer–Wolfner
- A. Clément: A két árva, "Afra" Könyvforgalmi R.-T., Budapest, é. n. [1910-es évek]
- Jules Verne: Branicanné asszony, Magyar Kereskedelmi Közlöny Hírlap és Könyvkiadó Vállalat, Budapest, é. n. [1910-es évek]
- Mayne-Reid: Embervadászat az őserdőben, Magyar Kereskedelmi Közlöny Hírlap és Könyvkiadó Vállalat, Budapest, é. n. [1910-es évek]
- Lagerlof Zelma: A leghatalmasabb érzés, Magyar Kereskedelmi Közlöny Hírlap és Könyvkiadó Vállalat, Budapest, é. n. [1910-es évek] (A Tolnai Világlapja Ajándéka)
- Curtis Yorke: A gonoszok, Singer és Wolfner Irodalmi Intézet R-T., Budapest, é. n. [1920-as évek] (Százszorszép könyvek)
- Verne Gyula: Servadac Hector. Utazás a naprendszerben, Tolnai Nyomdai Műintézet és Kiadóvállalat R.-T. , Budapest, é. n. [1920-as évek]
- L. J. Vance: A sziget kincse, Singer és Wolfner, Budapest, é. n. [1930-as évek] (Milliók Könyve)
- Guy Chantepleure: Bonaparte ezredes nyomása, Singer és Wolfner, Budapest, é. n. [1930-as évek] (Milliók Könyve)
Jegyzetek
- ↑ FamilySearch (angol nyelven). (Hozzáférés: 2021. július 16.)
- ↑ https://www.nevpont.hu/tanulmany/egy-tanitono-magyarorszagon-ellen-key-1905-5bbc7#footnote-3513-20
- ↑ Házasságkötése (1887. szeptember 11.) Nemzet, 6. évfolyam, 1807. szám
- ↑ Házasságkötési bejegyzése Gombos Gyulával a Budapest VIII. kerületi polgári házassági akv. 212/1916. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2021. július 16.)
- ↑ https://www.antikvarium.hu/konyv/kalman-imre-krudy-gyula-magyar-lanyok-1906-januar-december-i-ii-422200-0
- ↑ https://www.antikvarium.hu/konyv/heltai-jeno-mora-ferenc-uj-idok-1915-januar-december-i-ii-175485-0
Források
- Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái – új sorozat I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–1944. , 1990–2002, a VII. kötettől (1990–) sajtó alá rendezte: Viczián János
- Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái I–XIV. Budapest: Hornyánszky. 1891–1914. [1]
- Magyar zsidó lexikon. Szerk. Ujvári Péter. Budapest: Magyar Zsidó Lexikon. 1929. 973. o. Online elérés
- Petrik Géza Könyvészete
- Antikvarium.hu
- Irodalomportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap