Wieser Ferenc
Wieser Ferenc | |
Született | 1812 Pest |
Elhunyt | 1869. augusztus 30. (56-57 évesen)[1] Lébény |
Állampolgársága | magyar |
Foglalkozása | építész |
A Wikimédia Commons tartalmaz Wieser Ferenc témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Wieser Ferenc (Buda, 1812. – Lébény, 1869. augusztus 30.)[2][3][4] magyar építész.
Életpályája
Bécsben tanult; ezután Hild József mellett dolgozott, majd hosszabb angliai tanulmányutat tett. 1842-től a pesti építőcéh tagja, a hazai romantikus építészet egyik jeles képviselője volt.
Sírja a Fiumei Úti Sírkertben található.
Épületei
- a velencei-gótikus stílusú volt Pichler-ház (1855–1857: Szt. István tér 12.)
- a pesti ferences templom barokkos jellegű tornya (1858–1863)
- a Horváth-ház (Kossuth Lajos-u. 3.) átalakítása
- a Kálvin téri református paplak és iskola bővítése
- a volt Pálffy- Földváry- és Tarczalovics-palota
- a miskolci belvárosi református templom tornya
Galéria
- Pichler-ház 2017-ben
- Pichler-ház 2016-ban
Jegyzetek
- ↑ Wieser, Ferenc, Ferenc Wieser
- ↑ Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában
- ↑ Gyászjelentése
- ↑ Halálesete bejegyezve a lébényi róm. kat. halotti akv. 51/1869. folyószáma alatt.
Források
- Magyar életrajzi lexikon IV: 1978–1991 (A–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6422-X
- Ybl Egyesület
- Nemzeti Örökség Intézete
További információk
- Németek Budapesten. Szerkesztette: Hambuch Vendel. Írta Soós István [és mások]. Budapest, Fővárosi Német Kisebbségi Önkormányzat, 1998.
- Művészeti lexikon. Felelős szerkesztő: Lajta Edit. Budapest, Akadémiai Kiadó, 1965-1968.
- Új magyar életrajzi lexikon VI. (Sz–Zs). Főszerk. Markó László. Budapest: Helikon. 2007. ISBN 963-547-414-8