Veres

Veres (Červeňany)
Közigazgatás
Ország	Szlovákia
Kerület	Besztercebányai
Járás	Nagykürtösi
Rang	község
Első írásos említés	1345
Polgármester	Radoslav Palášthy
Irányítószám	991 01
Körzethívószám	047
Forgalmi rendszám	VK
Népesség
Teljes népesség	34 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség	6 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	339 m
Terület	6,75 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 48° 22′ 40″, k. h. 19° 23′ 20″48.377778, 19.38888948.377778°N 19.388889°EKoordináták: é. sz. 48° 22′ 40″, k. h. 19° 23′ 20″48.377778, 19.38888948.377778°N 19.388889°E
Veres weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Veres témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Veres (szlovákul: Červeňany, korábban Vereš) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Nagykürtösi járásban.

Nagykürtöstől 29 km-re északkeletre, a Tiszovnyik partján fekszik.

A települést 1345-ben "Verus" alakban említik először. 1348-ban "Veres" néven említik. Mai hivatalos nevét csak 1948-ban kapta. A divényi uradalomhoz tartozott. A 16. és 17. században a Balassák birtoka. 1686-ban a Zichy család szerzett itt birtokot, később a Kálnokyaknak is volt itt területe. 1715-ben és 1720-ban 13 háztartása volt. 1828-ban 26 házában 172 lakos élt, akik főként mezőgazdasággal foglalkoztak. A 18. században sörfőzde működött a községben.

Vályi András szerint "VERES. Tót falu Nógrád Várm. földes Ura Gr. Zichy Uraság, lakosai többfélék, fekszik Felső Tiszovnyikhoz nem meszsze, és annak filiája; határja középszerű."^[2]

Fényes Elek szerint "Veres, Nógrád m. tót falu, egy kősziklák közé szoritott keskeny völgyben: 1 kath., 16 evang. lak. F. u. gr. Zichy, b. Balassa. Ut. p. Losoncz."^[3]

Nógrád vármegye monográfiája szerint "Veres. A felsőtisztási és a nagylámi hegyek alatt fekvő kisközség. Házainak száma 33, lakosaié 208, a kik tótajkúak és evangélikus vallásúak. Postája Felsőtisztás, távírója Gács, vasúti állomása Nógrádszakal. A község 1548-ban Balassa Imre és János, 1598-ban Balassa Zsigmond, 1660-ban Balassa Imre birtoka volt. 1686-ban gróf Zichy István nyerte adományúl. 1715-ben 14 és 1720-ban 13 tót háztartást írtak itt össze. 1770-től a Zichy és a Balassa családok voltak a földesurai, de később a gróf Kálnoky családnak volt itt birtoka. Jelenleg nagyobb birtokosa nincsen. 1873-ban a kolera itt is erősen pusztított."^[4]

A trianoni békeszerződésig Nógrád vármegye Gácsi járásához tartozott. Ma a járás legkisebb települése, csak 18 család él itt.

1910-ben 203-an, túlnyomórészt szlovákok lakták.

2001-ben 29 lakosából 19 szlovák volt.

2011-ben 44 lakosából 32 szlovák.

• Haranglába 1800 körül épült, harangját 1760-ban öntötték.
• A faluban gazdag hagyományai vannak a hímzésnek és csipkeverésnek.

• E-obce.sk
• Községinfó
• Veres Szlovákia térképén
• E-obec.sk

1. ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
2. ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
3. ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
4. ↑ Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914.   → elektronikus elérhetőség Nógrád vármegye.