Velijašnica

Velijašnica
Közigazgatás
Ország	Bosznia-Hercegovina
Entitás	Szerb Köztársaság
Község	Ribnik
Jogállás	falu
Körzethívószám	(+387) 50
Népesség
Teljes népesség	214 fő (2013)[1]
Népsűrűség	23,8 fő/km²[2]
Földrajzi adatok
Terület	9,0 km²
Időzóna	Közép-európai (UTC+1) CEST (UTC+2)
Elhelyezkedése
é. sz. 44° 24′ 55″, k. h. 16° 50′ 06″44.4153, 16.83544.415300°N 16.835000°EKoordináták: é. sz. 44° 24′ 55″, k. h. 16° 50′ 06″44.4153, 16.83544.415300°N 16.835000°E
Sablon • Wikidata • Segítség

Velijašnica (szerbül: Велијашница) falu Bosznia-Hercegovinában, a Szerb Köztársaságban, Ribnik községben.

Fekvése

Bosznia-Hercegovina nyugati részén, Banja Lukától légvonalban 50, közúton 72 km-re délnyugatra, községközpontjától 2 km-re délre, a Dimitor-hegység lábánál, a Szana jobb partján, az azonos nevű patak völgyében és torkolatánál fekszik.

Népessége

Története

A Banja Luka és Mrkonjić Grad közötti hegyvidék a középkori zemljaniki plébániához tartozott, amelyet II. Prijezda bosnyák bán 1287-ből származó oklevele említ. Zmijanje a Jajcától északra fekvő Vrbas-völgy várainak elesésével 1527-1528-ban oszmán uralom alá került. Az 1540-ig tartó első időszakban ezt a területet a Bródi kádilukhoz tartozó Vrhovina náhijéhez csatolták, majd az 1535-1540 közötti időszakban, amikor az oszmánok átkeltek a Száván, Zmijanje a Boszniai szandzsákba tartozü Kobaši kádilukhoz tartozott. A helyzet lecsendesedésével a Zmijanje náhije különvált. Először az 1541-es defterben említik a Kobaši kádiluk részeként. 1592-től a Banja Luka-i kádilukban volt. Az oszmán uralom első éveiben a Zmijanje náhije magába foglalta a Vrbas és a Szana folyók közötti teljes területet, valamint délen a Mrkonjić Grad feletti Kozare, Dimitor és Lisina hegyeket. Kicsit később a trijebovoi náhije, mely Mrkonjić Grad környékén feküdt, levált róla. Egyes adatok szerint a 16. század közepétől származó összeírásokban szereplő lakosok ortodoxok voltak. A török időkben Sitnicában, Šljivnóban, Kolimban és Krupa na Vrbasban négy faházas templom épült, amelyre a legenda szerint a zmijanjei Rajko kapott a töröktől jóváhagyást.^[4]

A falu területe 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz, majd az Osztrák-Magyar Monarchia része lett. A monarchia szétesésével 1918-ben előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része. A Jugoszláv Királyságban a falu a Vrbaska banovina része volt. Jugoszlávia megszállása után a falu a Független Horvát Állam (NDH) része, majd 1945-től a falu a szocialista Jugoszlávia része volt.

1965-ben az akkori Bosznia-Hercegovinai Köztársaság racionalizálása miatt Ribnik község területét Sanicával együtt Ključ községhez csatolták. A település 1995 szeptemberéig a boszniai szerb katonai egységek ellenőrzése alatt állt. A boszniai háborút lezáró daytoni békeszerződés rendelkezése alapján az ország területét felosztották a Bosznia-hercegovinai Föderáció és a boszniai Szerb Köztársaság között, ennek során a település a Boszniai Szerb Köztársasághoz és Ribnik községhez került.

Jegyzetek

További információk

• Ribnik község hivatalos oldala