Valisora

Valisora (Vălișoara)
A valisorai vasúti viadukt
Közigazgatás
Ország	Románia
Történelmi régió	Erdély
Fejlesztési régió	Nyugat-romániai fejlesztési régió
Megye	Hunyad
Község	Valisora
Rang	községközpont
Irányítószám	337029
SIRUTA-kód	91946
Népesség
Népesség	633 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság	6[1]
Népsűrűség	18,6 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	463 (Valisorai-hágó), 379 (faluközpont) m
Terület	34,04 km²
Időzóna	EET, UTC+2
Elhelyezkedése
é. sz. 46° 03′ 15″, k. h. 22° 50′ 02″46.054204, 22.83393846.054204°N 22.833938°EKoordináták: é. sz. 46° 03′ 15″, k. h. 22° 50′ 02″46.054204, 22.83393846.054204°N 22.833938°E
Valisora weboldala
Sablon • Wikidata • Segítség

Valisora (románul: Vălișoara) falu Romániában, Erdélyben, Hunyad megyében.

Nevét arról a patakról kapta, amely tőle északra ered és mintegy húsz kilométeren keresztül délnek tartva, Bezsánnál egyesül a Kaján-patakkal, majd nem sokkal lejjebb a Marosba folyik. Ennek neve a román valea szó kicsinyítő képzős változatából való, jelentése 'kis patak'. Először 1506-ban említették, Walyssora alakban.

A Fehér-Körös és a Maros vízgyűjtője közti vízválasztón, illetve annak déli–délkeleti oldalán fekvő szórt – több falumagból álló – település. A Valisorai-hágó az E79-es út Brád és Déva közötti szakaszának legmagasabb pontja, amelyre az út Brád felől egy meredek domboldalon, több szerpentint alkotva kúszik föl. A falu egyes házcsoportjai közvetlenül a hágó délkeleti oldalán, a főútról elágazó és Ormingya felé emelkedő 76-os út mentén, az E79-es úton két kilométerrel lejjebb (itt találhatók a község kommunális épületei), illetve ettől nyugatra és keletre fekszenek. Négy-hatszáz méteres tengerszint feletti magasságú hegyek veszik körbe. Az E79-es és a DN76-os út kereszteződése Dévától 33 kilométerre északnyugatra, Brádtól 12 kilométerre délkeletre található.

• 1910-ben 1119 lakosából 1110 volt román és kilenc magyar anyanyelvű; 1106 ortodox és hét római katolikus vallású.
• 2002-ben 827 lakosából 820 volt román és hét magyar nemzetiségű; 812 ortodox, hét római katolikus és hat baptista vallású.

Első említései idején, a 16. század elején a vajdahunyadi vár uradalmához tartozott. Hunyad vármegye és egyben Erdély határán feküdt. Lakói 1849. február 10-én megtámadták a piski csata sebesültjeit Nagyváradra szállító honvédeket. Április 10-én Csutak Kálmán felégette, de lakói már korábban elmenekültek. A 20. század elején a rudai bányákban dolgoztak, naponta több kilométert gyalogolva.

• Az egykori Déva–Brád-vasútvonal viaduktja, közel az ormingyai elágazáshoz, az 1970-es években épült. A vasútvonal építését a második világháború idején, szovjet hadifoglyok és zsidó munkaszolgálatosok munkájával kezdték el, de csak 1987-ben fejezték be, és mindössze tíz évig működött.^[2]
• Valisorán egy falumúzeum működik.
• Szent arkangyalok ortodox fatemplom^[3]

• Helyi termesztésű alma tájfajtája a valisórai savanyú alma (mere acre de Vălișoare).^[4]

• Tekintő. Erdélyi helynévkönyv. Adattári tallózásból összehozta Vistai András János. [Hely és év nélkül, csak a világhálón közzétéve.] 1–3. kötet.  
• Egyed Ákos: Erdély 1848–1849. Csíkszereda, 1997