Véghelyi Georgina

Véghelyi Georgina
SzületettKratochwill Zsuzsanna
1837. október 30.[1]
Szlovákia[1]
Elhunyt1910. január 12. (72 évesen)[1][2]
Bécs[3]
Halál okapetefészekrák
Sablon • Wikidata • Segítség

Véghelyi Georgina, születési és 1861-ig[4] használt nevén Kratochwill Zsuzsanna (Szlovákia, 1837. október 30.Bécs, 1910. január 12.) Vajda János költő szerelme, cirkuszművésznő.

Élete

Cseh eredetű családban született. 1857-ben ismerkedett meg a nála 10 évvel idősebb Vajda Jánossal (1827–1897), aki olthatatlan szerelemre gyulladt iránta. A 20 éves nő azonban, hiába közeledtek hozzá udvarlói és kérői, lenézte mindegyiket, szánakozva tekintett a költőre is, és irtózott a polgári életmódtól. Szépsége olyan tündöklő volt, hogy mikor az egyik Esterházy herceg 1860-ban meglátta, Bécsbe költöztette, palotával ajándékozta meg, ékszerekkel halmozta el, szolgaszemélyzetet tartott számára, nyelvekre taníttatta. A nő ekkor már Véghely Georgina néven milliomosnővé vált. A hercegtől később nagy vagyont örökölt, de egyik kedvese elcsavarta a fejét. Barátjával cirkuszt szervezett. Az Oroszy-cirkusz Szentpétervártól Párizsig bejárta egész Európát, a nő is fellépett mint műlovarnő. A vállalkozás végül anyagi romlásba, teljes szegénységbe vitte.[5]

1882-ben Georgina mindenéből kifosztva élt az osztrák fővárosban, olykor pénzkérő levelekkel ostromolta a költőt, felajánlva azt is, hogy házvezetőnője lesz. A költő beszélt vele Bécsben, megdöbbenve látta züllését, némi pénzt adott egykori eszményképének. Az öregedő nő szobaasszony lett az egyik bécsi bérházban, artistákat fogadott szállásra, ő maga a konyhában lakott, kínos betegség gyötörte.[6]

Vajda János 1897-ben hunyt el. Volt szerelmével a halála előtti évben, 1896-ban találkozott utoljára. A szerencsétlen nő arra kérte levelében, menjen el érdekében a királyhoz, kérjen számára két lovat, mert faluról falura járva be akarja mutatni lovaglóművészetét. A költő tíz forintot küldött neki Bécsbe. Néhány nap múlva Georgina Budapestre érkezett, a költő borzadva pillantott rá: a híres szépségből szörnyű külsejű öregasszony lett. A kipirosított arcú nő ezután visszatért Bécsbe; később tudatta a költőt, hogy házmesternő lett az egyik külvárosi házban.[7] Kratochwill Georgina 13 évvel élte túl.

A sors fintora, hogy Kratochwill Georgina Bécsben az 1890-es években véletlenül megismerkedett Vajda János volt feleségével, Bartos Rozáliával (1861–1933). Jó viszony alakult ki köztük, és a nő halálakor egyedül Bartos Rozália vett részt a temetésen.[8] Kratochwill Georgina 1910-ben hunyt el 73 éves korában egy bécsi kórházban.[8]

Hatása Vajda Jánosra

Vajda János szerelmi költészetének meghatározó részét az általa Giná-nak nevezett nőhöz írt két ciklus (Szerelem átka ciklus 1854; Gina emléke ciklus 1856), illetve a visszaemlékezés költeményei teszik ki (A kárhozat helyén 1872; Húsz év múlva 1876; A feledhetetlenhöz 1882; Harminc év után 1892).

Jegyzetek

  1. a b c http://www.aranylant.hu/default.asp?idf=5&ida=23&idi=408
  2. https://adt.arcanum.com/hu/view/UjIdok_1910_1/?query=%22V%C3%A9ghelyi+Georgina%22&pg=416&layout=s
  3. http://mek.oszk.hu/15300/15384/pdf/15384_7.pdf
  4. Paál, i. m.
  5. Pintér, i. m., 476-477. o.
  6. Pintér, i. m., 477. o.
  7. Pintér, i. m., 478-479. o.
  8. a b Pintér, i. m., 479. o.

Források

  • Paál Zsolt: Párhuzamos életrajz (aranylant.hu)
  • Pintér Jenő: A magyar irodalom története: tudományos rendszerezés I–VIII. Budapest: A Magyar Irodalomtörténeti Társaság Kiadása. 1930–1941.   → elektronikus elérhetőség, VII. kötet, A magyar irodalom a XIX. század utolsó harmadában, Budapest, 1934
  • Kun József: Gina In: Uj Idők, 1910. ápr. 24.
  • Gina In: Tótfalusi István: Irodalmi alakok lexikona, Anno Kiadó, Budapest, 1998, ISBN 963-9066-45-1
  • D. Szemző Piroska: Vajda János Ginájáról hitelesen In: Irodalomtörténeti Közlemények, 1981. 85. évf. 1. füzet

Egyéb irodalom

  • Kerekes György: Vajda János élete és munkái, Országos Irodalmi Részvénytársaság, Budapest, 1901
Sablon:Klasszikus magyar irodalom
  • m
  • v
  • sz
„Testőrírók”
Szentimentalizmus
Kármán József · Csokonai Vitéz Mihály · Ányos Pál · Dayka Gábor
Felvilágosodás és népiesség
A klasszicizmus virágkora
Korai romantika
Kisfaludy Sándor · Katona József · Kisfaludy Károly · Kölcsey Ferenc
A romantika virágkora
Kisfaludy Károly · Czuczor Gergely · Vörösmarty Mihály · Toldy Ferenc · Bajza József · Fáy András · Jósika Miklós · Garay János · Erdélyi János · Petőfi Sándor · Arany János · Tompa Mihály · Jókai Mór
Realista prózai törekvések
Eötvös József · Fáy András · Jósika Miklós · Kemény Zsigmond
Politikai irodalom
Széchenyi István · Wesselényi Miklós · Kossuth Lajos · Szalay László · Trefort Ágoston · Csengery Antal · Táncsics Mihály
A népnemzeti irányzat
Arany János · Tompa Mihály · Thaly Kálmán · Gyulai Pál · Salamon Ferenc · Greguss Ágost · petőfieskedők · Szigeti József · Eötvös Károly · Benedek Elek · Szabolcska Mihály
A líra megújulása
Vajda János · Reviczky Gyula · Komjáthy Jenő · Kiss József
Elbeszélő próza a
19. század második felében
Mikszáth Kálmán · Bródy Sándor · Petelei István · Papp Dániel · Thury Zoltán · Lovik Károly · Gozsdu Elek · Iványi Ödön · Justh Zsigmond · Ambrus Zoltán · Herczeg Ferenc · Tömörkény István · Gárdonyi Géza

  • irodalom Irodalomportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap