Trencsénpéteri
Trencsénpéteri (Petrovice) | |
A templom. | |
Közigazgatás | |
Ország | Szlovákia |
Kerület | Zsolnai |
Járás | Nagybiccsei |
Rang | község |
Első írásos említés | 1312 |
Polgármester | Anton Pláňavský |
Irányítószám | 013 53 |
Körzethívószám | 041 |
Forgalmi rendszám | BY |
Népesség | |
Teljes népesség | 1614 fő (2021. jan. 1.)[1] |
Népsűrűség | 49,61 fő/km² |
Földrajzi adatok | |
Tszf. magasság | 371 m |
Terület | 32,536 km² |
Időzóna | CET, UTC+1 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 49° 16′, k. h. 18° 32′49.266666666667, 18.53333333333349.266667°N 18.533333°EKoordináták: é. sz. 49° 16′, k. h. 18° 32′49.266666666667, 18.53333333333349.266667°N 18.533333°E | |
Trencsénpéteri weboldala | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Trencsénpéteri témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség | |
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info |
Trencsénpéteri (1899-ig Petrovicz, szlovákul Petrovice) község Szlovákiában, a Zsolnai kerületben, a Nagybiccsei járásban.
Fekvése
Nagybiccsétőltól 4 km-re északnyugatra, a Petrovicska patak partján fekszik. Visszhang tartozik hozzá.
Története
A falut a zsolnai német jog alapján alapították. 1312-ben "Petry villa" alakban említik először. 1468-ban "Petrovecz", 1592-ben "Petrowicze" néven szerepel a korabeli forrásokban. A nagybiccsei uradalom része volt. 1784-ben 150 házában 900 lakos élt. 1828-ban 160 háza és 725 lakosa volt, akik erdei munkákkal, mezőgazdasággal, drótos mesterséggel foglalkoztak.
Vályi András szerint " PETRÓCZ. Petrovicze. Tót falu Trentsén Vármegyében, 89földes Ura Hg. Eszterházy Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Bitséhez 3/4 mértföldnyire, határjának minéműségéhez képest, második osztálybéli."[2]
Fényes Elek szerint " Petrovicz, tót falu, Trencsén vmegyében, a hegyek közt: 896 kath., 12 zsidó lak. Kath. paroch. templommal. Van fűrészmalma és tágas fenyves, és bikkes erdeje. F. u. h. Eszterházy. Ut. p. Zsolna."[3]
A trianoni békeszerződésig Trencsén vármegye Nagybiccsei járásához tartozott. A háború után lakói a mezőgazdaság mellett kosárfonásból, seprűkötésből éltek. 1944-ben a németek a Magale településrészt felgyújtották.
A hozzá tartozó Visszhang (Szetechó) település Trencsénpéteri határában keletkezett, 1592-ben "Szetechow" alakban említik először. A nagybiccsei uradalomhoz tartozott. 1598-ban 8 ház állt a településen. 1784-ben 134 házában 692 lakos élt. 1828-ban 128 háza és 539 lakosa volt. Lakói főként mezőgazdasággal foglalkoztak. 1960-ban csatolták Trencsénpéterihez.
Népessége
1910-ben 1005, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.
2001-ben 1443 lakosából 1424 szlovák volt.
2011-ben 1518 lakosából 1475 szlovák volt.
Nevezetességei
- Római katolikus temploma a 18. század közepén épült klasszicista stílusban.
Jegyzetek
- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
Külső hivatkozások
- E-obce.sk
- Községinfó
- Trencsénpéteri Szlovákia téreképén
- Földrajzportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap