Thronion

Thronion
? Kanina, Albánia Albánia ?
NévváltozatokThronium
Alapítási. e. 5. század előtt
Lakóiillírek
Beszélt nyelvekógörög

Thronion (ógörög Θρόνιον) vagy római kori nevén Thronium az ókori Illíria déli peremterületén elhelyezkedő település volt. Korabeli forrásokban szórványosan említik mint az illír amantok székhelyét. A feltételezések szerint a mai Vlora (a korabeli Aulón) közelében magasodó kaninai várral azonosítható.

Története

Pauszaniasz krónikája alapján ismert, hogy a görögök alapította gyarmatváros, Apollónia i. e. 460 körül háborúban állt az amantokkal, akik székhelyeként Throniont nevezte meg. Az amantok felett aratott diadalnak egy olümpiai szentély felirata is emléket állított. A győzelem révén jutottak hozzá az apollóniaiak a környék bitumenbányáihoz és a Nümphaion néven ismert kultuszhelyhez.[1] Ebből kiindulva az illírek egyik városiasodó településeként tartják számon a forrásokban fel-felbukkanó Throniont. Pontos elhelyezkedéséről azonban sokáig csak találgatott a régészettudomány, görögök alapította partvidéki gyarmatvárosnak feltételezték a Vlorai-öböl(wd) környékén.[2] A kaninai vár területén folyó 21. századi ásatások során egy hellenisztikus erődítés alapjaira bukkantak, amelyeket az ókor kései századaiban megerősítettek. Az eredmények ismeretében a régészek valószínűnek tartják, hogy Thronion nyomaira bukkantak, amely ezek szerint Aulón közelében, a mai Kanina magaslatain épült középkori vár helyén feküdt.[3]

Jegyzetek

  1. Ceka 2013 :79., 82.; Gilkes 2013 :26., 41.
  2. Ceka 2013 :79.; Gilkes 2013 :26.
  3. Stocker & Davis 2006 :92.; Ceka 2013 :169.; Gilkes 2013 :26., 301.

Források

  • Ceka 2013: Neritan Ceka: The Illyrians to the Albanians. Tirana: Migjeni. 2013. ISBN 9789928407467  
  • Gilkes 2013: Oliver Gilkes: Albania: An archaeological guide. London; New York: I. B. Tauris. 2013. ISBN 9781780760698  
  • Stocker & Davis 2006: Sharon R. Stocker – Jack L. Davis: The earliest history of Apollonia: Heroic reflections from beyond the acropolis. In New directions in Albanian archaeology: Studies presented to Muzafer Korkuti. Ed. by Lorenc Bejko and Richard Hodges. Tirana: International Centre for Albanian Archaeology. 2006. 85–93. o. = International Centre for Albanian Archaeology Monograph Series, 1. ISBN 9994392301  


Sablon:Albánia régészeti lelőhelyei
  • m
  • v
  • sz
Albánia jelentősebb ős- és ókori régészeti emlékei
Őskori lelőhelyek
Barç • Burimas • goranxiai kovakőbánya • Kolsh • Kryegjata • Maliq • Podgorie • Vashtëmia
Bronzkori erődített települések
Badhra • Kalivo • Karos • LleshanMargëlliç
Bronz- és vaskori halomsírok
Bajkaj • Barç • BujanÇinamakDukatKamenica • Këneta • Lofkënd • Patos • PazhokPiskova • Rehova • Shkrel • Shtoj • VajzaVodhina
Illír, görög és római
települések
Ad Quintum • Albanopolisz / Albanopolis • Amantia / Amantia • Antigoneia / Antigonia • Antipatreia / Antipatrea • Apollónia / Apollonia • Aulón / Aulona • Buthróton / Buthrotum • Büllisz / Byllis • Dimalé / Dimallum • Epidamnosz / DyrrachiumEugenum(Gajtan)(Gradishta)Hadrianopolis(Irmaj) • Kesztriné / Cestrina • Lisszosz / Lissus(Lleshan)(Margëlliç)(Mashkjeza)(Matohasanaj) • Olümpé / Olympe • Onkhészmosz / Onchesmos • Órikosz / Oricum • Pélion / Pelium • Phoiniké / Phoenice(Pogradec)(Porto Romano)(Rosuja)Scampis • Szkodra / Scodra • Thronion / Thronium(Treport)
Egyéb bronz- és ókori
régészeti emlékek
çukai római villa • demai védmű • durrësi amfiteátrumGrama-öböl sziklafelirataijorgucati kamrasír • malathreai római villa • metoqi római villa • paleokasteri római erőd • pesjakai agyagedényleletSelca e Poshtme-i királysíroktiranai mozaiktorovicai fejszeleletVia Egnatia
Ókeresztény bazilikák
ArapajBezistan (Elbasan) • Çiflik • Gjuricaj • LinTepe
ógörög név / római név / (csak albán nevéről ismert helyszín)

  • ókor Ókorportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap