Szmoljani csata

Szmoljani csata
KonfliktusNapóleoni háborúk
Időpont1812. november 13–14.
HelyszínOrosz Birodalom, Szmoljani, ma Szmaljani Fehéroroszországban
Eredményorosz győzelem
Szemben álló felek
Franciaország
Napóleoni Hollandia
Orosz Birodalom
Parancsnokok

Claude-Victor Perrin

Nicolas Charles Oudinot

Peter Wittgenstein (Пётр Христианович Витгенштейн)
Szemben álló erők
összesen:25 000, ebből
1. napon 6 000 fő
2. napon 5 000 fő
vett részt
30 000
Veszteségek
3 0003 000
é. sz. 52° 33′, k. h. 24° 35′52.55, 24.5833333352.550000°N 24.583333°EKoordináták: é. sz. 52° 33′, k. h. 24° 35′52.55, 24.5833333352.550000°N 24.583333°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Szmoljani csata témájú médiaállományokat.
Oroszországi hadjárat (1812)

Szaltanovka •  Osztrovno •  Kobrin •  Gorogyecsno •  Kljasztici •  Szmolenszk •  Polock (1) •  Valutyino •  Borogyinó •  Tarutyinó •  Malojaroszlavec •  Polock (2) •  Csasniki •  Vjazma •  Szmoljani •  Krasznij •  Berezina

Sablon:Oroszországi hadjárat (1812)
  • m
  • v
  • sz

A szmoljani csata 1812. november 1314-én zajlott le, Napóleon oroszországi hadjárata során. Az oroszok Peter Wittgenstein tábornok vezetésével legyőzték a Victor és a Nicholas Oudinot marsall parancsnoksága alatt harcoló francia erőket (Oudinot alatt hollandok is harcoltak az oroszok ellen). Ez a csata volt az utolsó erőfeszítése a franciáknak, hogy ismét kiépítsék az északi, az úgynevezett „Daugava-vonalat”. Korábban, a franciákat már kétszer is legyőzték ebben a szektorban a második polocki és a csasniki csatában .

Háttér

Victor marsall csasniki csata vereségéből kiindulva, Napóleon császár – aki elkeseredett az északi hadi helyzet és a korábbi polocki francia vereség miatt – elrendelte tábornokának, hogy támadja meg és űzze Wittgenstein seregét vissza.[1]

A szmoljani csata idején a francia császár a szétesőben lévő Grande Armée nyugati, biztonságos elhelyezését tervezte Minszkben. Annak érdekében, hogy végrehajtsa ezt a tervet, a Grande Armee tervezett útvonalán a visszavonulást is biztosítani kellett. Wittgenstein tábornok állásai Bobrujszknál voltak, Csasnikinél csak 40 mérföldre északra. Napóleonnak egy város elfoglalását kellett biztosítani annak érdekében, hogy a legfontosabb francia hadsereget eljuttassa Minszkbe.

Victor, Napóleon parancsára összehangolta a IX. hadtest, a VI. hadtest és a II. hadtest tevékenységét Oudinot marsallal.[2] Az eredeti francia haditerv, Napóleon parancsára és Viktor jóváhagyásával, nem tervezett Wittgenstein elleni frontális támadást, hanem csak egyetlen hadtest támadta volna az oroszok szárnyát, míg a másik hadtest frontális támadást indított volna. Ez a tervet azonban Oudinot sugallatára megváltoztatták, aki úgy gondolta, hogy előnyösebb Wittgensteint frontálisan támadni.

A csata

A csata előtt a két vezérkar hangulata egymás szöges ellentéte volt: a franciák bizonytalankodtak, a visszavonulást részesítették előnyben, eluralkodott köztük a pesszimizmus. Az oroszok magasabb erkölcsűnek tartották magukat az ellenségnél, tele voltak önbizalommal és büszkeséggel.

A csata november 13-án a közeli Akszenzi falunál kezdődött és a franciák számára szerencsésen alakult. Partenoux tábornok 6 000 fős hadosztálya megtámadta Wittgenstein seregének Alekszejev tábornok vezette előőrsét. Mindkét oldalon kb. 500 fő volt a veszteség, az oroszok kénytelenek voltak visszavonulni Szmoljaniba. Másnap, november 14-én kemény harcok árán Victor marsall 5000 fős csapatai elfoglalták a várost. De a franciák kénytelenek voltak visszavonulni, mert Wittgenstein jobb szárnya ellentámadást indított és kiverték a franciákat a városból. Közben egy kisebb különítmény Pocsavizinél sikeresen lekötötte Oudinot erőit, aki így nem tudott Victor segítségére sietni. Mindkét fél visszatért eredeti pozíciójába, körülbelül ugyanakkora, 3000 fős veszteséggel. A következő napon, 15-én Victor visszavonult 20 mérföldnyire, dél felé. Cserejához.[3]

Következmények

Wittgenstein nem fogott bele azonnal a legyőzött ellenség üldözésébe. Győzelme után tartalékolta erőit, hogy akkor támadja meg a Grande Armée-t, amikor az áthaladt Bobron, csak 40 mérföldre délre az ő csasniki pozícióitól. Victor és Oudinot visszavonulása komoly veszélyt jelentett a nagy hadseregre, ez újabb súlyos csapás volt Napóleon számára. A szmoliani vereség a franciák minden reményét szétzúzta, hogy helyreállítsák az északi „Daugava-vonalat”, a Daugava (Dvina) folyó mentén.

Jegyzetek

  1. 1812 Napoleon’s Russian Campaign, Richard K. Riehn, John Wiley & Sons, Inc., ISBN 0-471-54302-0
  2. The War of the Two Emperors, Curtis Cate, Random House, New York, ISBN 0-394-53670-3
  3. # Napoleon In Russia: A Concise History of 1812, 2004, Digby Smith, Pen & Sword Military, ISBN 1-84415-089-5

Fordítás

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Battle of Smoliani című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Sablon:Koalíciós háborúk 1792–1815
  • m
  • v
  • sz
Koalíciós háborúk (1792–1815)
Első koalíciós háború
(1792–1797)
Verdun · Valmy · Jemappes · Mainz (1793) · Neerwinden · Famars · Hondschoote · Wattignies · Kaiserslautern · Tourcoing · Tournai · Ushant · Fleurus · Vogézek · Dego (1794) · Luxemburg · Genova (tengeri csata) · Groix · Hyères-i szigetek · Mainz · Millesimo · Montenotte · Dego (1796) · Mondovì · Lodi · Castiglione · Neresheim · Amberg · Würzburg · Bassano · Rovereto · Arcole · Rivoli · Neuwied · Camperdown · Campo Formió-i béke

Második koalíciós háború
(1799–1802)
Stockach (1799) · Cassano · Montebello · Trebbia · Novi · Bergen · Castricum · Genova ostroma · Stockach (1800) · Marengo · Höchstädt – Hohenlinden · Koppenhága · Algeciras · lunéville-i béke · amiens-i béke
Harmadik koalíciós háború
(1805)
Finisterre-fok · Ulm · Trafalgar · Caldiero · Amstetten · Ortegal-fok · Dürnstein · Schöngrabern · Austerlitz · Gaeta · Campotenese · Maida · Pozsonyi béke
Negyedik koalíciós háború
(1806–1807)
Schleiz-Saalbourg · Saalfeld · Jéna · Auerstadt · Lübeck · Golymin · Pułtusk · Eylau · Kolberg · Danzig · Heilsberg · Friedland · Tilsiti béke
Ötödik koalíciós háború
(1809)
Hatodik koalíciós háború
(1812–1814)
Lützen · Bautzen · Großbeeren · Katzbach · Drezda · Kulm · Dennewitz · Lipcse · Hanau · Sehested · Brienne · La Rothière · Mincio · Hatnapos hadjárat (Champaubert · Montmirail · Château-Thierry · Vauchamps) • Mormant · Montereau · Bar-sur-Aube · Craonne · Laon · Reims · Arcis-sur-Aube · Fère-Champenoise · Montmartre · Párizs · Párizsi béke (1814)
Száz nap (1815)
Tolentinói csata  · Ligny · Quatre Bras · Waterloo · Wavre · Párizsi béke (1815)
Sablon:Napóleon
  • m
  • v
  • sz
A forradalomtól
a konzulátusig
(1795–1804)
Toulon ostroma (1793)(wd)  · Vendémiaire 13-i royalista felkelés (1795)(wd)  · Első itáliai hadjárat (1796–1797)  · Direktórium (1795–1799)  · Egyiptomi hadjárat (1798–1801)  · Brumaire 18–19-i államcsíny (1799)  · Második itáliai hadjárat (1799–1800)  · Konzulátus (1799–1804)(wd)  · Code Napoléon

A Császárság
(1804–1814)
Napóleon koronázása (1804)(wd)  · Első Francia Császárság (1804–1814)  · Németországi hadjárat (1805)(wd)  · Rajnai Szövetség (1806)  · Poroszországi és lengyelországi hadjárat (1806–1807)(wd)  · Félszigeti háború (1808–1814)  · Németországi és ausztriai hadjárat (1809)(wd)  · Orosz–török háború (1806–12)  · Ágyúnaszád-háború (1807–14)  · Finn háború (1808–1809)  · Oroszországi hadjárat (1812)  · Németországi hadjárat (1813)(wd)  · Észak-franciaországi hadjárat (1814)(wd)
Hanyatlás és bukás
(1814–1815)
Bécsi kongresszus  · Elba-szigeti Hercegség (1814–1815)(wd)  · Száz nap (1815)  · Dél-németalföldi hadjárat (1815)(wd)  · Waterloo (1815)  · Napóleon Szent Ilona szigetén (1815–1821)(wd)  · Halála (1821)(wd)
Koalíciós háborúk
(1792–1815)

  • Napóleon Napóleon-portál
  • hadtudomány Hadtudományi portál
  • Oroszország Oroszország-portál