Szeveroonyezsszk
| Szeveroonyezsszk | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Oroszország |
| Föderációs alany | Arhangelszki terület |
| Járás | Pleszecki |
| Irányítószám | 164268 |
| Körzethívószám | 81832 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 4697 fő (2023) |
| Földrajzi adatok | |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 62° 35′ 30″, k. h. 39° 50′ 52″62.591666666667, 39.84777777777862.591667°N 39.847778°EKoordináták: é. sz. 62° 35′ 30″, k. h. 39° 50′ 52″62.591666666667, 39.84777777777862.591667°N 39.847778°E | |
  Szeveroonyezsszk Pozíció az Arhangelszki terület térképén | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Szeveroonyezsszk témájú médiaállományokat. | |
Szeveroonyezsszk (oroszul: Североонежск) városi jellegű település Oroszország Arhangelszki területén, a Pleszecki járásban.
Lakossága: 5289 fő (a 2010. évi népszámláláskor).[1]
Elhelyezkedése
Az Arhangelszki terület nyugati részén, Pleszeck járási székhelytől 36 km-re, az Onyega folyó bal partján helyezkedik el. A legközelebbi város a Pleszeck űrrepülőteret kiszolgáló Mirnij (55 km).
Története
A település körzetében található Oroszország egyik legnagyobb bauxitlelőhelye (Iksza). Kiaknázását az 1970-es évek közepén kezdték meg, a kitermelést külszíni fejtéssel végzik. A bauxitbánya közelében évi több mint egymillió tonna kapacitású timföldgyár épült volna, és mindehhez egy nagy várost terveztek felépíteni. Így született a település, melynek első épülete 1973-ban készült el, ám a nagy tervekből semmi nem valósult. A terv azzal számolt, hogy a város lélekszáma 1985-ben eléri az ötvenezer, 2000-ben pedig a százezer főt.
A tervezett Szeverorosszijszk nagyváros helyett felépült Szeveroonyezsszk (neve a „szever” – 'észak' – és a folyónév összetételéből származik). Lakóinak száma 2010-ben alig haladta meg az 5000 főt.
Jegyzetek
- ↑ A 2010. évi népszámlálás adatai. Oroszország statisztikai hivatala. [2013. május 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. július 5.)
Források
- Szeveroonyezsszk (orosz nyelven). [2015. július 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. július 4.)
- Vitalij Lukasov (2004. július 7.). Projekt „Szeverorosszijszk” (orosz nyelven). Nyezaviszimij Vzgljad. (Hozzáférés: 2015. július 2.)
- Zaonyezsszkaja zseleznaja doroga[halott link] (Sz. Boglasenko vasúttörténeti weblapja, 2006-03-19)
- Antal Zoltán. Szovjetunió (II. kötet: Gazdaságföldrajz). Budapest: Gondolat Kiadó, 475. o.. ISBN 963-280-304-3 II. kötet (1980)
