Szentgotthárdi járás
Szentgotthárdi járás | |
Közigazgatás | |
Ország | Magyarország |
Vármegye | Vas vármegye |
Járási székhely | Szentgotthárd |
Települések száma | 16 |
városok | 1 |
Népesség | |
Teljes népesség | 14 273 fő (2022. okt. 1.)[1] |
Népsűrűség | 60 fő/km² |
Földrajzi adatok | |
Terület | 255,04 km² |
Időzóna | CET, UTC+1 |
Térkép | |
A Szentgotthárdi járás elhelyezkedése Magyarországon |
A Szentgotthárdi járás Vas vármegyéhez tartozó járás Magyarországon, amely 2013-ban jött létre. Székhelye Szentgotthárd. Területe 255,04 km², népessége 15 180 fő, népsűrűsége pedig 60 fő/km² volt 2013 elején. 2013. július 15-én egy város (Szentgotthárd) és 15 község tartozott hozzá.
A Szentgotthárdi járás a járások 1983-as megszüntetése előtt is létezett, 1969-ig.
Fekvése
Legfontosabb folyója a Rába, ennek mentén fekszik a Szombathely-Grác vasútvonal.
Települései
Település | Rang (2013. július 15.) | Közös hivatal | Kistérség (2013. január 1.) | Népesség (2013. január 1.) | Terület (km²) |
---|---|---|---|---|---|
Szentgotthárd | járásszékhely város | Szentgotthárd | Szentgotthárdi | 8 787 | 67,73 |
Alsószölnök | község | Alsószölnök | Szentgotthárdi | 373 | 10,02 |
Apátistvánfalva | község | Szentgotthárd | Szentgotthárdi | 370 | 12,86 |
Csörötnek | község | Csörötnek | Szentgotthárdi | 902 | 20,53 |
Felsőszölnök | község | Alsószölnök | Szentgotthárdi | 584 | 23,56 |
Gasztony | község | Rátót | Szentgotthárdi | 445 | 14,27 |
Kétvölgy | község | Alsószölnök | Szentgotthárdi | 97 | 6,28 |
Kondorfa | község | Csörötnek | Őriszentpéteri | 514 | 21,61 |
Magyarlak | község | Csörötnek | Szentgotthárdi | 790 | 7,62 |
Nemesmedves | község | Rátót | Szentgotthárdi | 27 | 4,74 |
Orfalu | község | Alsószölnök | Szentgotthárdi | 65 | 6,94 |
Rábagyarmat | község | Rátót | Szentgotthárdi | 806 | 16,79 |
Rátót | község | Rátót | Szentgotthárdi | 306 | 7,27 |
Rönök | község | Rátót | Szentgotthárdi | 417 | 17,22 |
Szakonyfalu | község | Alsószölnök | Szentgotthárdi | 360 | 11,19 |
Vasszentmihály | község | Rátót | Szentgotthárdi | 337 | 6,41 |
Története
A trianoni békeszerződés előtt keletről a Körmendi járás, délkeletről Zala vármegye, délről a Muraszombati járás, nyugatról Stájerország és északról a Németújvári járás határolta. Trianon után nyugaton és északon Burgenland, délen pedig Jugoszlávia lett a szomszédja.
A trianoni békeszerződés Ausztria, Szlovénia és Magyarország között osztotta fel a járást. Mivel ugyanekkor a Muraszombati járás három község (Gödörháza, Magyarszombatfa és Velemér) kivételével a Szerb–Horvát–Szlovén Királysághoz került, ezért Magyarországon a két járást összevonták Szentgotthárd–muraszombati járás néven. A Szentgotthárdi járás Ausztriához csatolt részéből az új Gyanafalvi járás alakult.
1941-ben, amikor a Délvidék egy részét Magyarország visszafoglalta, a korábbi Muraszombati járás kissé megváltozott határok között újraalakult. Ekkor a Szentgotthárdi járás is visszakapta eredeti nevét, és megőrizte azt az országhatároknak a háborút követő visszaállítása után is.
A Szentgotthárdi járás 1969. július 1-jén szűnt meg, amikor teljes területét a Körmendi járáshoz csatolták.
Történeti adatai
Területe 1910 körül mintegy 694 km², népessége 55 ezer fő volt.
Közvetlenül megszűnése előtt, 1969-ben területe mintegy 389 km², népessége 22 ezer fő volt.
Jegyzetek
- ↑ A népesség adatai településenként (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. szeptember 26. (Hozzáférés: 2023. november 12.)
Források
- A 218/2012. (VIII. 13.) számú kormányrendelet a járási (fővárosi kerületi) hivatalokról (Magyar Közlöny 2012. évi 107. szám, 2012.augusztus 13.)
- Magyarország közigazgatási helynévkönyve 2013., KSH
Külső hivatkozások
- Dél-Burgenland portál
- Térkép
- Vasi digitális könyvtár