Szent-Iványi híd

Szent-Iványi híd
Elhelyezkedése	Őrhalom Ipolyvarbó
Áthidalt akadály	Ipoly
Funkció	közúti híd
Anyag	acél vasbeton
Legnagyobb támaszköz	31,5 m
Nyílások száma	1
Sávok száma	2
Tervező	FŐMTERV
Átadás ideje	2023. december 1.
Elhelyezkedése
é. sz. 48° 05′ 12″, k. h. 19° 24′ 24″48.08673, 19.406648.086730°N 19.406600°EKoordináták: é. sz. 48° 05′ 12″, k. h. 19° 24′ 24″48.08673, 19.406648.086730°N 19.406600°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Szent-Iványi híd témájú médiaállományokat.

A Szent-Iványi híd^[1] vagy Őrhalom–ipolyvarbói Ipoly-híd közúti híd az Ipoly felett Magyarország és Szlovákia határán, Őrhalom és Ipolyvarbó (Vrbovka) között.

Nevét Szentiványi Ferencről, az Ipolyvarbón nyugvó egykori főispánról, királyi ítélőmesterről és országbíróról kapta. Az elnevezést a szlovák féllel történt egyeztetést követően, az Építési és Közlekedési Minisztérium előterjesztése alapján, a Földrajzinév-bizottság 2023. november 6-án hagyta jóvá.^[1]

Az Ipoly határfolyó felett ível át a 108+500 kilométerszelvényben.^[2] Magyarországon Nógrád vármegyében, a Balassagyarmati járásban, Szlovákiában a Besztercebányai kerületben, a Nagykürtösi járásban helyezkedik el.

A szlovákiai oldalon az 565002-es számú megyei harmadrendű rendű út kapcsolódik hozzá.^[3]

Az első katonai felmérés térképe szerint még nem itt, hanem Ipolyvarbótól nyugatra, egy ma már nem létező majornál lehetett átkelni a folyón. Később már mai helyén emeltek hidat. A bal parti hullámtéren, Őrhalom határában 2024 elején még megtalálhatók az egykori, 18–19. századi mocsári töltésút és a részét képező, egy névtelen vízfolyáson átívelő kis kő- és téglahíd maradványai.

Az első világháború után az ipolyvarbói híd határhíddá vált, de használatban maradt, 1926-ban államközi megállapodással ki is javították. A második világháború végén, 1944-ben a németek felrobbantották, és bár a szovjetek építettek ideiglenes határátkelőt, az 1950-es évek elején a magyar és a csehszlovák kormány úgy döntött, hogy néhány nagyobb határátkelő kivételével megszüntetik a határátlépés lehetőségét, így Őrhalom és Ipolyvarbó kapcsoalta is megszakadt.^[4]

2007-ben, a két ország schengeni csatlakozása után a környékbeli falvak lakossága fából egyszerű gyalogoshidat ácsolt. Bár a környék településeinek polgármesterei már 1995-ös ipolyvarbói tanácskozásukon megfogalmazták egy új, állandó Ipoly-híd igényét, erre még csaknem harminc évet kellett várni.^[4]

A magyar kormány 2016 januárjában döntött az Európai Unió 2014–2020. évi programozási időszakában a határátkelőkhöz vezető közutakon és vízi átjárókon megvalósítandó fejlesztésekről, melyek között szerepelt az Őrhalom és Ipolyvarbó között létesítendő Ipoly-híd is.^[5]

Az új hidat a FŐMTERV Zrt. tervezte, felelős tervezője Dr. Vigh Attila okleveles építőmérnök volt. Az engedélyezési tervek 2018-ban, a kiviteli tervek 2020-ban készültek el.^[6][7]

Az alapkövet 2022 márciusában tette le Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter és Dušan Velič(wd) beruházási és regionális fejlesztési államtitkár Ipolyvarbón.^[3] A hidat és az 1100 m hosszú magyar oldali csatlakozó utat a Hídépítő Zrt. kivitelezte.^[8] Ennek során egy szintbeni normál csomópontot és a Balassagyarmat–Ipolytarnóc-vasútvonalon egy szintbeni vasúti kereszteződést is kialakítottak.^[2] A szlovákiai oldalon 400 m hosszú csatlakozó út épült. A beruházás költsége 2,5 milliárd forint volt, az Európai Unió társfinanszírozásával (konkrétan az Interreg V-A Szlovákia-Magyarország Együttműködési Program keretében, az Európai Regionális Fejlesztési Alapból^[6]). A hidat 2023. december 1-jén adták át Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter részvételével.^[8]

A híd átadásával a két település közötti, korábban kerülővel 24 kilométeres út néhány száz méterre csökkent.^[8] Az út sajátossága, hogy a csatlakozó út a hullámtérben terepszinten, a mértékadó árvízszint alatt húzódik, azaz bár az év nagy részben járható, árvíz esetén víz alá kerül. Ennek nem csak a tervezett minimális forgalom és az 1 km széles hullámtéren való töltésépítés költségének megtakarítása az oka,^[6] hanem az is, hogy az itteni mocsárrétek természetvédelmi területnek számítanak, az Országos Ökológiai Hálózat magterületét és az Ipoly-völgy madárvédelmi Natura 2000 terület részét képezik. A Magyarországon megmaradt kevés mocsárrét egyikét így kevésbé szabdalja szét az infrastruktúra-építés, míg az évi néhány alkalommal előforduló árvíz nem tesz kárt az útban, csak elvonul felette.^[4]

A híd építészeti szempontból egyszerű kéttámaszú gerendahíd; hídtervezői szempontból kéttámaszú, egynyílású, kétfőtartós gerendahíd acél főtartókkal, öszvér pályaszerkezettel (acél kereszttartókra egy vasbeton pályalemez került). A támaszköz 31,5 méter, az acélszerkezet teljes hossza 35 méter. A csatlakozó út útpálya szélessége 6 m, a minimális sugarú ívek miatt a megengedett sebesség a teljes szakaszon 40 km/h.^[6]