Sitona

Sitona
Sávos csipkézőbarkó (Sitona lineatus)
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia) Törzs: Ízeltlábúak (Arthropoda) Osztály: Rovarok (Insecta) Rend: Bogarak (Coleoptera) Alrend: Mindenevő bogarak (Polyphaga) Család: Ormányosbogár-félék (Curculionidae) Alcsalád: Entiminae Nemzetség: Sitonini Nem: Sitona Germar, 1817
Típusfaj
Sitona lineatus
Szinonimák
Parasitones, Sharp 1896 Sitones Schonherr, 1840
Fajok
lásd a szövegben
Hivatkozások
A Wikifajok tartalmaz Sitona témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Sitona témájú kategóriát.

A Sitona-fajok, vagy csipkézőbarkók az ormányosbogár-félék (Curculionidae) családjába tartozó apró termetű bogarak alkotta nem. A nemhez tartozó összes faj növényevő, közülük több is a gazdaságilag jelentős kártevők közé tartozik.

A nem fajainak többsége palearktikus elterjedésű, néhány faj a Nearktikumban honos, illetve több fajuk is előfordul behurcolt kártevőként Dél-Afrikában és Ausztráliában.^[1] Világszerte több, mint 100 leírt fajuk ismert,^[1] Európából 47 fajt mutattak ki.^[2] A nembe tartozó összes faj a pillangósvirágúak családjába (Fabaceae) tartozó növényeken él.^[1]

A nembe tartozó fajokat korábban 3 alnemre osztották (Charagmus, Coelositona, Sitona s.str.), melyek a nem revízióját követően önálló nemi rangra léptek elő.^[1]

Kicsi vagy közepes méretű fajok, csápjuk viszonylag rövid és vékony. Az ormány rövid és széles. Felületüket tojásdad vagy kerek pikkelyek fedik, ezek általában szürkék vagy barnák. A pikkelyek helyett ritkán pikkelyszőrök, vagy szőrök láthatók. A lábak rövidek, vastag combbal, melyeken sosem láthatók tüskék.

A magyarországi fajok többsége egyéves életmódú, a telet imágó alakban töltik a talajban, ahonnan már kora tavasszal, az első melegebb napokon előbújnak.

A magyarországi fajok jelentős része gazdasági kártevő, különböző pillangósvirágú növényeken. Az imágók a leveleket „csipkézik”, szabályos szélű, jellegzetes U- alakú rágásképükről könnyedén felismerhetők az általuk károsított növények. A fő károsító forma általában az imágó, a lárvák a talajban a tápnövényük gyökerét rágják. A lárvák és imágók tápnövénye rendszerint megegyezik.^[1]

Magyarországon jelenleg 17 fajuk él.

• csíkos csipkézőbarkó (Sitona ambiguus) Gyllenhal, 1834
• szempillás csipkézőbarkó (Sitona callosus) Gyllenhal, 1834
• hengerestorú csipkézőbarkó (Sitona cylindricollis) Fåhraeus, 1840
• szőrös csipkézőbarkó (Sitona hispidulus) (Fabricius, 1777)
• lucerna-csipkézőbarkó (Sitona humeralis) Stephens, 1831
• laposszemű csipkézőbarkó (Sitona inops) Schönherr, 1832
• koronafürt-csipkézőbarkó (Sitona languidus) Gyllenhal, 1834
• iglice-csipkézőbarkó (Sitona lateralis) Gyllenhal, 1834
• sávos csipkézőbarkó (Sitona lineatus) (Linné, 1758)
• hosszú csipkézőbarkó (Sitona longulus) Gyllenhal, 1834
• borsó csipkézőbarkó (Sitona macularius) (Marsham, 1802)
• Sitona obsoletus (Gmelin, 1790)
• nagy csipkézőbarkó (Sitona puncticollis) Stephens, 1831
• bükköny-csipkézőbarkó (Sitona striatellus) Gyllenhal, 1834
• szegélyes csipkézőbarkó (Sitona sulcifrons) (Thunberg, 1798)
• színes csipkézőbarkó (Sitona suturalis) Stephens, 1831
• Waterhouse-csipkézőbarkó (Sitona waterhousei) Walton, 1846

• Endrődi S.. Ormányosbogarak II. - Curculionidae II.. Bp.: Akadémiai Kiadó, 25-26. o. (1960) ^{[halott link]}
• Dr. Bognár Sándor, Dr. Huzián János. Növényvédelmi állattan. Bp.: Mezőgazdasági Kiadó, 260-264. o. (1979). ISBN 9632300742 
• Podlussány Attila. A Bakony ormányosbogár faunája (Coleoptera: Brachyceridae, Curculionidae) (PDF), Zirc: Bakonyi Természettudományi Múzeum (2007). ISBN 9789638698438. Hozzáférés ideje: 2024. szeptember 1.