Siló (település)

Siló
Ország	Izrael
Terület	0,080 km²
Elhelyezkedése
Siló Pozíció Izrael térképén
é. sz. 32° 03′ 20″, k. h. 35° 17′ 22″32.055556, 35.28952832.055556°N 35.289528°EKoordináták: é. sz. 32° 03′ 20″, k. h. 35° 17′ 22″32.055556, 35.28952832.055556°N 35.289528°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Siló témájú médiaállományokat.

Siló (héberül: שִׁלֹה, שילה ) zsidó település Ciszjordániában. Lakossága mintegy 2400 fő volt 2011-ben.^[1]

A településnek nagyobb jelentősége az ókori Izraelben volt. A királyság előtt Izráel törzseinek vallási központja. Itt volt a szent sátor és itt őrizték a szövetség ládáját. Itt töltötte ifjúságát Sámuel próféta Éli főpapi szolgálata mellett.

Siló Bétel és Szikem között feküdt, Jeruzsálemtől kb. 40 km-re északra.

A területen a régészek egy középső bronzkori civilizáció nyomaira bukkantak Kr. e. 1900-1800-ból.

A zsidók honfoglalása után itt osztották fel az Ígéret Földjét a 12 törzs között és jelölték ki a városaikat.^[2]

Több mint 300 évig volt a vallási központ, mígnem Jeruzsálem átvette a szerepét. A királyság előtti időkben a zsidók gyülekezési helyeként említi a Biblia.^[3] Itt volt a szent sátor 369 évig,^[4] és itt őrizték a szent ládát, amíg a kánaáni ellenség, a filiszteusok hadizsákmányként magukkal nem vitték.^[5] Miután Dávid király visszaszerezte a filiszteusoktól a frigyládát, már többé nem került vissza Silóba, hanem Kirját-Jeárimba vitték, majd onnan Jeruzsálembe, ahova áttevődött a vallási központ helye és Salamon király idején felépült a jeruzsálemi templom.

A város Jeremiás próféta korában már csak romhalmaz volt.^[6] Később valószínűleg újraépült; a Kr. u. 4. századból egy keresztény templom romjait tárták fel a régészek.^[7]

A középkorban, amikor a keresztes lovagok elfoglalták a területet, 1173-ban, egy falu volt található itt egy mecsettel.

• Simon Griver: Izrael
• Bibliai nevek és fogalmak, 8. kiadás