Reszege

Reszege (Resighea)
Közigazgatás
Ország	Románia
Történelmi régió	Partium
Fejlesztési régió	Északnyugat-romániai fejlesztési régió
Megye	Szatmár
Község	Piskolt
Rang	falu
Községközpont	Piskolt
Irányítószám	447251
SIRUTA-kód	138592
Népesség
Népesség	401 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság	73
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	127 m
Időzóna	EET, UTC+2
Elhelyezkedése
é. sz. 47° 35′ 48″, k. h. 22° 17′ 44″47.596794, 22.29563847.596794°N 22.295638°EKoordináták: é. sz. 47° 35′ 48″, k. h. 22° 17′ 44″47.596794, 22.29563847.596794°N 22.295638°E
Sablon • Wikidata • Segítség

Reszege település Romániában, Szatmár megyében.

Szatmár megyében, az Érvidéken, Nagykárolytól délnyugatra, Szaniszló és Piskolt között fekvő település.

Reszege Árpád-kori település nevét az oklevelek 1215-ben említették először Kezuga (Rezuga) néven, amikor a szolnoki vár jobbágyai; Atyusz és Tumulot az idevaló Jóbot, Mokot, Medvét és Farkast valamint a penészleki Tibát és az Ákos nemzetségbeli Ákos fia Péter jobbágyait erőszakos károkozással vádolták.

1284-ben már két részre vált: ekkor már Reszege és Nagyreszege neveken említették.

A két településrész közül Reszege Toh-i Mikó fiainak Mihálynak, Pálnak és Benedeknek volt öröklörr birtoka, melyet Nagyreszege mellett fekvőnek mondtak, és e birtokukat 10 ezüst M-ért eladták szomszéduknak, a Gutkeled nemzetséghez tartozó Lőrinci Grech (Horvátországból, Zágrábból való) Joanka bánnak, az Adonyi család ősének.

1298-ban Nagyreszege birtokosai voltak Olivér és Péter fia Péter, akik 1316-ban birtokaikon megosztoztak.

A XIV. század elején Szatmár várának birtokai közé tartozott.

1330-ban Károly Róbert király Péter és János várjobbágyok utód nélkülihalála után Reszegét Nagysemlyéni Istvánnak és a Csengeri családnak adta, aki később magát Rezegenjnek írta.

1381-ben a Kállayaknak is volt itt részbirtoka, amit a Csaholyiakkal cserélt el.

1420-ban a Mindszenthyek is kaptak benne részt. Ekkor Reszege vámszedőhely is volt, azonban egy év múlva már csak mint puszta szerepelt, s puszta maradt egészen a XVIII. század elejéig.

A XV. században birtokosai voltak még a Kőrösi, Dobó, Barabási, Vámosgyörki Pohárnok, Kidei, Nyársapáti, Butkai családok.

1421-ben a Károlyi családnak is volt itt részbirtoka, mely az övék volt a 18. századig.

1720-ban Jasztrabszky János kapott rá királyi adományt. Ő telepítette a mostani községet is.

A 20. század elején Reszege birtokosai Jasztrabszki Kálmán és örökösei voltak.

Az 1900-as évek elején a településnek 713 lakosa volt, 98 házban. Közülük 175 magyar, 530 oláh volt. Ebből 551 görögkatolikus, 76 római katolikus, 50 református, 36 izraelita vallású volt.

A trianoni békeszerződés előtt Reszege Szatmár vármegye Nagykárolyi járásához tartozott.

A települést érinti a Nagyvárad–Székelyhíd–Érmihályfalva–Nagykároly–Szatmárnémeti–Halmi–Királyháza-vasútvonal.

• Görögkatolikus templom - 1870-ben épült.
• Római katolikus kápolna - A Jasztrabszky család építtette 1870-ben. Itt van a család sírboltja is.

• Szatmár vármegye. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1908.  
• Németh Péter: A középkori Szatmár megye települései a XV. század elejéig.