Radnóti Aladár

Radnóti Aladár
SzületettRingeisen Aladár Antal József
1913. június 13.[1]
Budapest
Elhunyt1972. december 8. (59 évesen)[2]
Frankfurt am Main
Állampolgárságamagyar[3]
HázastársaRadnóti-Alföldi Mária (1947–1972)
Foglalkozása
  • régész
  • ókortörténész
Tisztségeegyetemi tanár
Iskolái
Sablon • Wikidata • Segítség

Radnóti Aladár (eredeti neve: Ringeisen Aladár) (Budapest, 1913. június 13.[4] – Frankfurt am Main, 1972. december 8.) magyar régész, ókortörténész.

Életpályája

Ringeisen Aladár Frigyes (1885–1961) vasnagykereskedő és Rajágh Irén (1889–1955) fiaként született.[5] Középiskolai tanulmányait a Toldy Ferenc Reáliskolában végezte, ahol 1931-ben érettségi vizsgát tett.[6] A budapesti Pázmány Péter Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán Alföldi Andrásnál tanult. Miután hazatért római tanulmányútjáról, az egyetem Érem- és régiségtani Intézetében dolgozott gyakornokként, majd tanársegédként. 1938-ban – a pannóniai római bronzedényekről írt művével – szerzett doktori fokozatot. 1938–1957 között a Magyar Nemzeti Múzeum Régészeti Osztályának munkatársa, 1955–1957 között az Adattár osztályvezetője volt. 1946-ban a Pázmány Péter Tudományegyetemen a Római provinciális régészet című tárgykörből magántanári címet szerzett. 1950-ig az Eötvös Loránd Tudományegyetem tanára volt; a sztálinista egyetemi politika megakadályozta további oktatói tevékenységét. 1957-ben elhagyta az országot, és Bajorországban telepedett le. 1959-től az augsburgi Maximilianmuseum munkatársa volt; elsősorban egyházi építmények feltárását végezte. 1962-től a Frankfurti Egyetemen az ókortörténeti segédtudományok oktatásában vett részt.

A bajor műemléki felügyelőség régészeként Regensburg műemlékeivel foglalkozott, vaskori és római kori ásatásokat folytatott.

Magánélete

1947-ben feleségül vette Radnóti-Alföldi Mária (1926–2022) régészt és numizmatikust.

Művei

  • Vasi di bronze romani nel Museo Profano del vaticano (Róma, 1937)
  • A pannóniai római bronzedények (Budapest, 1938)
  • Die römischen Bronzgefässe von Pannonien (Budapest, 1938)
  • The Distribution of Troops in Pannonia Inferior during the 2nd century A. D. (Acta Archaeologica Hungarica, 1951)
  • A Balaton régészeti és történeti emlékei (Gerő Lászlóval, Budapest, 1952)[7]
  • Pannóniai városok élete a korai feudalizmusban (Budapest, 1954)
  • C. Julius Avitus Alexianus (Germania, 1961)

Díjai, elismerései

Jegyzetek

  1. ↑ Frankfurter Personenlexikon
  2. ↑ http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC12527/12593.htm, Radnóti Aladár, 2021. november 30.
  3. ↑ Francia Nemzeti Könyvtár: BnF catalogue général (francia nyelven). Francia Nemzeti Könyvtár. (Hozzáférés: 2017. március 27.)
  4. ↑ Születési bejegyzése a Budapest II. kerületi polgári születési akv. 1488/1913. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2021. november 30.)
  5. ↑ Szülei házasságkötési bejegyzése a Budapest VIII. kerületi polgári házassági akv. 199/1911. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2021. november 30.)
  6. ↑ „Iskolai értesítők, Toldy Ferenc Állami Főreáliskola (Arcanum Digitális Tudománytár” 
  7. ↑ http://real-eod.mtak.hu/9186/1/001141103.pdf

Fordítás

  • Ez a szócikk részben vagy egészben az Aladár Radnóti című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Források

  • Magyar életrajzi lexikon IV: 1978–1991 (A–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6422-X  
  • Bodó Sándor - Víga Gyula (szerk.): Magyar Múzeumi Arcképcsarnok (Budapest, 2002)

További információk

  • Hans Jörg Kellner: Aladár Radnóti (Bayerische Vorgeschichtsblätter, 1972)
  • Nagy Csaba: A magyar emigráns irodalom lexikona. [Részben 2. javított és bővített kiadás+Álnévlexikon] Budapest, Argumentum Kiadó-Petőfi Irodalmi Múzeum és Kortárs Irodalmi Központ, 2000.
  • Új magyar életrajzi lexikon V. (P–S). Főszerk. Markó László. Budapest: Magyar Könyvklub. 2004. ISBN 963-547-414-8  
Nemzetközi katalógusok