Pontonkénti konvergencia

A matematikában a pontonkénti konvergencia az egyik mód, ahogyan függvénysorozat egy határfüggvényhez konvergálhat.

Legyen { fn } függvények egy sorozata, amelyeknek értelmezési tartománya megegyezik. Azt mondjuk, hogy az { fn } sorozat pontonként tart f-hez, ha

lim n f n ( x ) = f ( x ) . {\displaystyle \lim _{n\rightarrow \infty }f_{n}(x)=f(x).}

a tartomány minden x pontjában.

Ezt a konvergenciafajtát gyakran

lim n f n = f   pointwise , {\displaystyle \lim _{n\rightarrow \infty }f_{n}=f\ {\mbox{pointwise}},}

jelöli. Gyakran rövidítik is a pointwise szót, a rövidítés pw; és gyakran a nyílra írják.

Tulajdonságai

A fogalmat gyakran szembeállítják az egyenletes konvergenciával, amit gyakran a nyílra írt e betű jelöl. Az egyenletes konvergencia erősebb, mint a pontonkénti, mert az egyenletes konvergenciából következik a pontonkénti, de a pontonkénti konvergenciából nem következik az egyenletes. Például

lim n x n = 0   pontonként   a     [ 0 , 1 ) ,   intervallumon,  de   nem   egyenletesen   a     [ 0 , 1 )  intervallumon . {\displaystyle \lim _{n\rightarrow \infty }x^{n}=0\ {\mbox{pontonként}}\ {\mbox{a}}\ \ [0,1),\ {\mbox{intervallumon, }}{\mbox{de}}\ {\mbox{nem}}\ {\mbox{egyenletesen}}\ {\mbox{a}}\ \ [0,1){\mbox{ intervallumon}}.}

Folytonos sorozatok pontonkénti határfüggvénye lehet nem folytonos:

f ( x ) = lim n cos ( π x ) 2 n {\displaystyle f(x)=\lim _{n\rightarrow \infty }\cos(\pi x)^{2n}}

értéke 1, ha x egész, és 0, ha nem egész, így minden egész helyen szakadása van.

A pontonkénti konvergencia nemcsak valós, vagy komplex értékű függvényekre értelmezhető, hanem a függvények topologikus terek pontjaira is képezhetnek. Az egyenletes konvergencia azonban nem értelmezhető minden topologikus térbe képező függvénysorozatra, hanem metrikus, vagy általánosabban uniform terek kellenek hozzá.

Topológia

A pontonkénti konvergencia ugyanaz, mint a konvergencia az YX szorzattopológiában, ahol X az értelmezési tartomány, Y pedig a függvények értékkészleteit tartalmazó tartomány. Ha Y kompakt, akkor Tyihinov tétele miatt YX is kompakt.

Konvergencia majdnem mindenütt

A mértékelméletben szó esik majdnem mindenütt való konvergenciáról, ha a függvénysorozat tagjai mérhető halmazon definiált mérhető függvények. Ez pontonkénti konvergenciát jelent majdnem mindenütt. Egorov tétele szerint a majdnem mindenütt való konvergencia egy véges mértékű halmazon egy kisebb halmazon való egyenletes konvergenciát von maga után.

Források

  • Rudin, Walter. Principles of Mathematical Analysis. McGraw-Hill (1976). ISBN 0-07-054235-X 
  • Munkres, James R.. Topology, 2nd, Prentice Hall (2000). ISBN 0-13-181629-2 

Fordítás

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Pointwise convergence című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.