Peroxo-monokénsav
Peroxo-monokénsav | |
A peroxo-monokénsav pálcikamodellje | |
Más nevek | Caro-féle sav |
Kémiai azonosítók | |
---|---|
CAS-szám | 7722-86-3 |
Kémiai és fizikai tulajdonságok | |
Kémiai képlet | H2SO5 |
Moláris tömeg | 114,04 g/mol |
Megjelenés | Fehér színű, kristályos |
Olvadáspont | 45 °C-on bomlik |
Forráspont | bomlik |
Oldhatóság (vízben) | Korlátlanul oldható erős hőfejlődés közben |
Kristályszerkezet | |
Koordinációs geometria | tetraéderes |
Veszélyek | |
EU osztályozás | nincs besorolva |
Főbb veszélyek | Erős oxidálószer |
Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak. |
A peroxo-monokénsav vagy Caro-féle sav egy szervetlen vegyület, kén egyik oxosava. Peroxidkötést tartalmaz. A képlete H2SO5. Színtelen, kristályos vegyület. Vízben oldható, de ha vízben oldják, elbomlik. Feloldódik alkoholban és éterben. Erős oxidálószer.
Kémiai tulajdonságai
Már szobahőmérsékleten is könnyen bomlik. Erős sav, de csak az egyik hidrogénatomját képes protonként leadni. Vízben oldva már szobahőmérsékleten is bomlik, ekkor kénsav és hidrogén-peroxid keletkezik.
A sói vízben jól oldódnak, és nagyon bomlékonyak. Emiatt tisztán nem állíthatók elő.
Előállítása
Peroxo-monokénsav keletkezik kloro-kénsavból hidrogén-peroxid hatására:
Kénsavból is előállítható hidrogén-peroxiddal:
Felhasználása
Oxidálószerként alkalmazzák szintéziseknél. Tisztító- és fehérítőszerként is felhasználható. A sóit a műanyagiparban a polimerizáció iniciátoraként használják.
Források
- Erdey-Grúz Tibor: Vegyszerismeret
- Bodor Endre: Szervetlen kémia I.