Pentaeritrit-tetranitrát
1,3-dinitrato-2,2-bisz(nitratometil)-propán IUPAC név | ||
---|---|---|
Összegképlet | C5H8N4O12 | |
Moláris tömeg | 316,14 g/mol | |
Ütésérzékenység | közepes | |
Dörzsérzékenység | közepes | |
Sűrűség | 1,773 g/cm³ | |
Detonáció sebesség | 8400 m/s | |
Oxigénegyenleg | -10,1% | |
TNT-egyenérték | 1,66 | |
Olvadáspont | 141,3 °C | |
Öngyulladási hőmérséklet | 190 °C-on bomlik | |
Megjelenés | fehér, kristályos | |
CAS-szám | 78-11-5 | |
ATC-kód | C01DA05 | |
SMILES | C(C(CO[N+](=O)[O-])(CO[N+](=O)[O-])CO [N+](=O)[O-])O[N+](=O)[O-] |
A pentaeritrit-tetranitrát (vagy más néven PETN, pentrit vagy nitropenta; INN: pentaerithrityl tetranitrate) egy robbanó salétromsavészter, amelyet széles körben használnak az iparban és a hadászatban. Tiszta állapotban fehér, kristályos, viszonylag könnyen tárolható ugyanakkor ez az egyik legbrizánsabb használatban lévő robbanóanyag. Többnyire detonátorokban (szekunder töltet), plasztifikált robbanószerekben (pl.: Semtex), kis kaliberű lőszerekben és robbantó zsinórokban alkalmazzák. Továbbá ahogy a nitroglicerin, a nitropenta is hatékony értágító gyógyszer, amelyet bizonyos szívpanaszokra alkalmaznak (részletesebben lásd ott).
A pentaeritrit-tetranitrát, mint gyógyszer
A belőle felszabaduló NO a cGMP képződés fokozása révén a vascularis simaizomban az intracelluláris kalciumszint csökkenését és következményes értágulatot idéz elő. A nitrátszármazékokról általánosságban elmondható, hogy vasodilatativ hatásukat főképp a vénás oldalon fejtik ki, mérsékelve ezáltal a szívbe történő vénás visszaáramlást („preload”), illetve az intracardialis nyomást. Ezáltal csökken a szív munkája és oxigénfogyasztása. Nagyobb dózisok esetén artériás vasodilatatio, illetve artériás vérnyomáscsökkenés jelentkezik.
A pentaeritrit-tetranitrát, mint robbanószer
Detonációsebessége 8400 m/s (1,7 g/cm³ sűrűség esetén). Előállítása két úton történhet pentaeritritből. Vagy kénsavval észterezik és második lépésben salétromsavval átészterezik, vagy tömény salétromsav és tömény kénsav elegyével (nitrálósav) közvetlenül képzik a salétromsav-észtert:
C(CH2OH)4 + 4 HNO3 → C(CH2ONO2)4 + 4 H2O
A teljesen savmentesített végtermék stabil, de ha savnyomok maradnak benne, instabillá válik. Ez esetben bomlása robbanásig is fajulhat.
Története
A nitropentát elsőként Tollens és Wiegand állították elő pentaeritrit nitratálásával, 1891-ben. 1912-ben, miután szabadalmaztatták, Németországban megkezdték nagyüzemi gyártását.
Külső hivatkozások
- Robbanóanyagok világa, 1. rész
- Robbanóanyagok világa, 2. rész
- Robbanóanyagok világa, 3. rész
- Kémiaportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap