Pelasgus epiroticus

Pelasgus epiroticus
Természetvédelmi státusz
Súlyosan veszélyeztetett
      
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Altörzság: Állkapcsosok (Gnathostomata)
Főosztály: Csontos halak (Osteichthyes)
Osztály: Sugarasúszójú halak (Actinopterygii)
Alosztály: Újúszójúak (Neopterygii)
Alosztályág: Valódi csontoshalak (Teleostei)
Öregrend: Pontyszerűek (Ostariophysi)
Rend: Pontyalakúak (Cypriniformes)
Öregcsalád: Cyprinoidea
Család: Pontyfélék (Cyprinidae)
Alcsalád: Leuciscinae
Nem: Pelasgus
Kottelat & Freyhof, 2007
Faj: P. epiroticus
Tudományos név
Pelasgus epiroticus
(Steindachner, 1895)
Szinonimák
  • Paraphoxinus epiroticus Steindachner, 1895
  • Phoxinellus epiroticus (Steindachner, 1895)
  • Pseudophoxinus epiroticus (Steindachner, 1895)
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Pelasgus epiroticus témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Pelasgus epiroticus témájú kategóriát.

A Pelasgus epiroticus a sugarasúszójú halak (Actinopterygii) osztályának pontyalakúak (Cypriniformes) rendjébe, ezen belül a pontyfélék (Cyprinidae) családjába tartozó faj.

Előfordulása

A Pelasgus epiroticus kizárólag a görögországi Pamvotis-tóban fordul elő. Nincs halászati értéke.

Megjelenése

A hal testhossza körülbelül 8-10 centiméter. Testét mindenütt nagyon vékony, bőrrel fedett pikkelyek borítják.

Életmódja

Apró rajhal. Tápláléka apró rákok és rovarlárvák.

Szaporodása

Május és június között ívik.

Források

  • A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2011. december 31.)
  • Édesvízi halak. Budapest: Magyar Könyvklub. 1996. = Természetkalauz, ISBN 963 547 140 8  
  • Pelasgus epiroticus (Steindachner, 1895) FishBase
  • Kottelat, M. and J. Freyhof, 2007. Handbook of European freshwater fishes. Publications Kottelat, Cornol and Freyhof, Berlin. 646 pp.
Taxonazonosítók
  • Halak A halak portálja • összefoglaló, színes tartalomajánló lap