Palota (Szlovákia)

Hasonló cikkcímek és megnevezések: Palota (egyértelműsítő lap).

Palota
Közigazgatás
Ország	Szlovákia
Kerület	Eperjesi
Járás	Mezőlaborci
Rang	község
Első írásos említés	1330
Polgármester	Vasiľ Bomberovič
Irányítószám	068 01
Körzethívószám	057
Forgalmi rendszám	ML
Népesség
Teljes népesség	193 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség	8 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	439 m
Terület	24,12 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 49° 16′ 09″, k. h. 21° 59′ 39″49.269166666667, 21.994249.269167°N 21.994200°EKoordináták: é. sz. 49° 16′ 09″, k. h. 21° 59′ 39″49.269166666667, 21.994249.269167°N 21.994200°E
Palota weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Palota témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Palota (szlovákul: Palota, ukránul: Palata) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Mezőlaborci járásában.

Mezőlaborctól 10 km-re keletre, a lengyel határ mellett, a Vidranyka-patak partján fekszik.

1330-ban „Palata” néven említik először. A homonnai uradalom része volt, a 18-19. században a Csákyaké. 1556-ban nem fizetett adót. 1715-ben 9 házas és 9 ház nélküli jobbágytelke volt. 1787-ben 70 házában 498 lakos élt.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „PALOTA. Tót falu Zemplén Vármegyében, földes Ura Gróf Csáky Uraság, lakosai ó hitüek leginkább, fekszik Vidrányhoz egy órányira Galitzia szélén, sovány határja 2 nyomásbéli, melly kevés zabot, tatárkát, és krompélyt terem, erdője van, szőleje nints, szénából is szűkölködik, piatza Homonnán van.”^[2]

1828-ban 76 háza volt 559 lakossal.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Palota, orosz falu, Zemplén vmegyében, a gallicziai határszélen: 550 g. kath., 9 zsidó lak., 1152 hold szántófölddel. F. u. gr. Csáky. Ut. p. Komarnyik.”^[3]

Borovszky Samu monográfiasorozatának Zemplén vármegyét tárgyaló része szerint: „Palota, a gácsi határszélen fekvő ruthén kisközség, 401 gör. katholikus lakossal. Házainak száma 71. Postája s vasúti állomása Vidra, legközelebbi távíróhivatala Mezőlaborcz. A homonnai uradalom tartozéka volt s az újabb korban a gróf Csákyak voltak az urai. Most XXIV. Reuss herczegnek van itt nagyobb birtoka. Gör. kath. temploma 1863-ban épült.”^[4]

1920 előtt Zemplén vármegye Mezőlaborci járásához tartozott.

1944-ben a harcok során a falu leégett.

1880-ban 453 lakosából 18 magyar, 47 német, 357 ruszin és 14 szlovák anyanyelvű volt.

1890-ben 445 lakosából 9 magyar, 41 német, 369 ruszin és 10 szlovák anyanyelvű volt.

1900-ban 401 lakosából 25 magyar, 32 német, 340 ruszin és 4 szlovák anyanyelvű volt.

1910-ben 413 lakosából 22 magyar, 13 német, 346 ruszin és 28 szlovák anyanyelvű volt.

1921-ben 382 lakosából 3 magyar, 18 zsidó, 307 orosz, 27 csehszlovák, 3 egyéb nemzetiségű és 24 állampolgárság nélküli volt.

1930-ban 415 lakosából 3 magyar, 306 ruszin, 26 csehszlovák és 80 állampolgárság nélküli volt.

1970-ben 301 lakosából 76 szlovák és 225 ukrán volt.

1980-ban 200 lakosából 98 szlovák és 101 ukrán volt.

1991-ben 180 lakosából 61 szlovák, 21 ukrán, 58 ruszin, 39 cigány és 1 cseh volt.

2001-ben 183 lakosából 90 szlovák, 64 ruszin, 25 cigány, 4 ukrán volt.

2011-ben 185 lakosából 94 ruszin, 43 szlovák, 39 cigány, 3 ukrán és 6 ismeretlen nemzetiségű.

Ortodox temploma 1862-ben épült neoklasszicista stílusban.

• Községinfó
• Palota Szlovákia térképén
• E-obce.sk