Michael Haneke

Michael Haneke
Michael Haneke 2009-ben a Cannes-i fesztivál-on.
Született	1942. március 23. (82 éves) München, Németország
Beceneve	Slappy
Álneve	Richard Binder
Állampolgársága	osztrák[1][2]
Nemzetisége	osztrák
Házastársa	Susanne Haneke (1983-present), 4 gyermek
Szülei	Beatrix von Degenschild Fritz Haneke
Foglalkozása	filmrendező, forgatókönyvíró
Iskolái	Bécsi Egyetem
Kitüntetései	Európai Filmdíj (2005, 2009), Arany Pálma (2009, 2012) Oscar-díj (2013)
IMDb PORT.hu
A Wikimédia Commons tartalmaz Michael Haneke témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Michael Haneke (München, 1942. március 23.) BAFTA- és háromszor César-díjas osztrák filmrendező, a modern mozgóképművészet egyik legkimagaslóbb mestere^[3]. Filmjei a modern társadalom szociális problémáival és hibáival foglalkoznak majdnem a sivárságig visszafogott stílusban. Haneke televízió- színház- és filmrendezéssel is foglalkozott. Filmes munkásságán kívül rendezést tanít a bécsi Filmakadémián.

2009-ben a Fehér szalag (2009), valamint 2012-ben a Szerelem (2012) című filmjével is elnyerte a Cannes-i fesztivál fődíját, az Arany Pálmát.

Élete, munkássága

Haneke Münchenben született, apja Fritz Haneke német színész és rendező, anyja Beatrix von Degenschild osztrák színésznő. Gyermekkorát Bécsújhelyen töltötte, majd a Bécsi Egyetemen filozófia, pszichológia és dráma szakán tanult. A diploma megszerzése után előbb filmkritikusként, majd három évig Baden Badenben a Südwestrundfunk német tévétársaságnál szerkesztőként és dramaturgként dolgozott.

Első rendezését, a James Saunders írása alapján készült After Liverpoolt 1974-ben mutatták be. A hetvenes években több tévéfilmet is rendezett: Három út a tóhoz (1976), Sperrmüll (1976), Lemmingek (1979). Első egész estés játékfilmjét, A hetedik kontinenst 1989-ben mutatták be, melynek nemcsak rendezője, hanem a forgatókönyvírója is volt. A valós történetet feldolgozó alkotás egy család szétesését, tragédiáját mutatja be. Ebben a filmben figyelhető meg először az a merész, erőszakot bemutató stílus, mely a későbbi években egyre jellemzőbb lett Hanekére. Három évvel később, a vitatott Benny videója véglegesen beírta Haneke nevét a filmtörténelembe. A Furcsa játék (1997) című thriller két tinédzser kegyetlenkedéseinek története. A groteszk dramaturgiai eszközöket alkalmazó műből^[4] tíz évvel később hollywoodi remake készült, melynek rendezésére magát Hanekét kérték fel. Az amerikai színészekkel forgatott film készítését Haneke csak úgy volt hajlandó elvállalni, ha szabad kezet kap: sem a forgatásba, sem a vágásba nem engedett beleszólást. A Funny Games U. S.-t (2007) ennek ellenére nem fogadták kedvezően a kritikusok.

Haneke első nagy sikerét a kritikusok körében 2001-ben a A zongoratanárnő filmmel aratta, mely Elfriede Jelinek azonos című regényének filmváltozata Isabelle Huppert és Benoît Magimel főszereplésével. A film nemcsak az 54. cannes-i filmfesztivál zsűrijének nagydíját nyerte el, hanem a legjobb női- és férfi főszereplőnek járó díjat is. A 2002-ben Franciaországban forgatott Farkasok ideje (2003) című filmjének főszerepére újra Huppert-t kérte fel. Két évvel később Haneke Rejtély című alkotásával a cannes-i fesztivál legjobb rendezőjének járó díjat nyerte el.

A Fehér szalag című filmjét^[5] 2009-ben, Szerelem című francia filmdrámáját a 2012-ben a Cannes-i fesztivál Arany Pálma díjával tüntették ki,^[6] így Haneke csatlakozott azon kevés filmrendezőhöz, akik ezt az értékes díjat kétszer is elnyerték. A Szerelem 2013-ban elnyerte a legjobb idegen nyelvű filmalkotásért járó Oscar-díjat.

Haneke a műveiben a nézőknek képzeletük és önálló gondolkodásuk használatára több lehetőséget akar kínálni, annak ellenére, hogy a közönségnek gyakran nehéz filozófiáját és filmjeinek pontos üzenetét kideríteni. A túl részletes és morálisan egyértelműen irányított filmek, Haneke állítása szerint, gondolkodás nélküli fogyasztásra sarkalják a nézőket.^[7]

Filmjeiben sokszor egy tipikus polgári házaspár Anna/Anne és Georg/Georges – esetenként Laurent vezetéknévvel – áll a történet középpontjában. Identitásuk, valamint a szerepek megformálása filmenként változik. Haneke más filmjeiben is szerepelnek ugyanezen nevű, de nem házaspári vagy más kapcsolatban lévő karakterek (például a Fehér szalag).

Színházi munkássága

Haneke számos színpadi művet rendezett németül, például Strindberg, Goethe, és Heinrich von Kleist darabjait Berlinben, Münchenben és Bécsben. 2006-ban, mint opera-rendező debütált Mozart Don Giovanni operájával a párizsi Opéra Garnier-ben. 2012-ben a New York City Opera a Cosi fan tutte opera rendezésével bízta meg.^[8] Ez a produkció eredetileg Jürgen Flimm megbízására a 2009-es Salzburgi Ünnepi Játékokra készült volna, de Haneke megbetegedése miatt a felkészülést le kellett mondani.

Filmográfia

Film

Televízió

Jegyzetek

Fordítás

Ez a szócikk részben vagy egészben a Michael Haneke című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Források

• Micheal Haneke (angol nyelven). Internet Movie Database. (Hozzáférés: 2012. június 1.)

További információk

A Wikimédia Commons tartalmaz Michael Haneke témájú médiaállományokat.

• Michael Haneke a PORT.hu-n (magyarul)
• Michael Haneke az Internet Movie Database-ben (angolul)
• Michael Haneke a Rotten Tomatoeson (angolul)

Ez a filmművészeti tárgyú lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!