Maximális ideál

Egy maximális ideál az algebrában, azon belül a gyűrűelméletben egy olyan ideál, ami a valódi ideálok között tartalmazásra nézve maximális.

Definíciók

Legyen R {\displaystyle R} egy gyűrű és I R {\displaystyle I\subsetneq R} egy valódi ideál. Ekkor I {\displaystyle I} maximális kétoldali ideál, ha a következő ekvivalens tulajdonságok teljesülnek:

  • Nem létezik olyan J R {\displaystyle J\subsetneq R} valódi ideál, hogy I J {\displaystyle I\subsetneq J} .
  • Minden J {\displaystyle J} ideálra I J {\displaystyle I\subseteq J} -ből következik, hogy I = J {\displaystyle I=J} vagy J = R {\displaystyle J=R} .
  • Az R / I {\displaystyle R/I} faktorgyűrű egyszerű.

Analóg módon definiálhatók a egyoldali maximális ideálok is; a következőkben csak a jobboldali definíciók szerepelnek. Legyen A R {\displaystyle A\subseteq R} egy jobbideál. Ekkor A {\displaystyle A} jobboldali maximális ideál, ha a következő ekvivalens feltételek teljesülnek:

  • Nem létezik olyan B R {\displaystyle B\subsetneq R} valódi jobbideál, hogy A B {\displaystyle A\subsetneq B} .
  • Minden B {\displaystyle B} jobbideálra A B {\displaystyle A\subseteq B} -ből következik, hogy A = B {\displaystyle A=B} vagy B = R {\displaystyle B=R} .
  • Az R / A {\displaystyle R/A} faktormodulus egyszerű.

Az egy- illetve kétoldali maximális ideálok fogalma a minimális ideálok fogalmának duálisa.

Példák

  • Testekben az egyetlen maximális ideál { 0 } {\displaystyle \{0\}} .
  • A C [ x ] {\displaystyle \mathbb {C} [x]} polinomgyűrű maximális ideáljai az x c {\displaystyle x-c} elemek által generált főideálok, ahol c C {\displaystyle c\in \mathbb {C} } .
  • A racionális egész számok Z {\displaystyle \mathbb {Z} } gyűrűjében a maximális ideálok a prímszámok által generált főideálok.
  • Általánosabban egy főidálgyűrű maximális ideáljai a nemnulla prímideálok.
  • Egy algebrailag zárt K {\displaystyle K} test feletti K [ X 1 , , X n ] {\displaystyle K[X_{1},\ldots ,X_{n}]} polinomgyűrű maximális ideáljai az ( X 1 a 1 , , X n a n ) {\displaystyle (X_{1}-a_{1},\ldots ,X_{n}-a_{n})} alakú ideálok (ez az úgynevezett gyenge Nullstellensatz).

Tulajdonságok

  • Ha R {\displaystyle R} egységelemes kommutatív gyűrű és m R {\displaystyle {\mathfrak {m}}\subseteq R} ideál, akkor k = R / m {\displaystyle {\mathfrak {k}}=R/{\mathfrak {m}}} akkor és csak akkor test, ha m {\displaystyle {\mathfrak {m}}} maximális ideál. Ilyenkor k {\displaystyle {\mathfrak {k}}} -t az m {\displaystyle {\mathfrak {m}}} maximális ideál maradéktestének nevezzük. Az állítás nem-egységelemes gyűrűkben nem igaz: 4 Z 2 Z {\displaystyle 4\mathbb {Z} \subset 2\mathbb {Z} } maximális ideál, de 2 Z / 4 Z {\displaystyle 2\mathbb {Z} /4\mathbb {Z} } nem test.
  • Krull tétele: minden nemzéró egységelemes gyűrűben van maximális ideál. Az állítás igaz egyoldali ideálokra is.
  • Kommutatív egységelemes gyűrűkben minden maximális ideál prímideál; a megfordítás általában nem igaz.

Fordítás

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Maximal ideal című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.