Maratonfutás a nyári olimpiai játékokon

A maratonfutás a nyári olimpiai játékok atlétikaversenyein eddig minden alkalommal a program része volt. A versenyszámot – Pierre de Coubertin jó barátja és az olimpiai eszme lelkes híve – Michel Bréal francia akadémikus javaslatára iktatták műsorba, egy ókori görög harcos emlékére, aki a legenda szerint a perzsák felett i. e. 490-ben aratott győzelem hírét Marathón mezejéről futva vitte meg Athén piacára, és utána a kimerültségtől holtan esett össze. A maratoni futás – 1921-ig többször kisebb mértékben változott – távja a Marathón és Athén között lévő nagyjából negyven kilométeres távnak felel meg. Bár a történet hitelességével kapcsolatban jogos kételyek merültek fel, a maraton az újkori atlétikaversenyek és az újkori nyári olimpiák kedvelt műsorszámává vált.

Az eddig lezajlott huszonöt verseny – különösen a kezdeti időszakban, amikor az atléták még nem a mai korszerű módszerekkel készültek a versenyekre – bővelkedett drámai jelenetekben. Az első versenyt a görög Szpirídon Lúisz, huszonöt éves postaküldönc nyerte, akit nemzeti hősként ünnepeltek és élete végéig köztiszteletben állt. A verseny után kiderült, hogy a harmadik helyen célba érkezett görög Belokas Spiridon a táv egy részét szekéren tette meg, ezért a görög versenyzőt kizárták és a távot egyedüli külföldiként végigfutó magyar Kellner Gyulát tették meg bronzérmesnek. Máig ez Magyarország egyetlen olimpiai érme ebben a versenyszámban.^[1] A verseny előtt Georgiosz Averoff, az olimpia egyik fő támogatója, a Herodes Atticus-stadion újjáépíttetője a győztesnek – ha az görög versenyző lesz – leánya kezét és hatalmas hozományt ígért. Ígéretének beváltására nem volt szükség, mert Louis Spiridon győzelmekor már családos ember volt.

1900-ban a versenytáv 40 260 méter volt, 1904-ben ismét negyven kilométer. A csalási kísérlet az 1904. évi olimpián megismétlődött, a lelkesen ünnepelt első helyen célba érkező amerikai futóról kiderült, hogy a táv nagy részét gépkocsival tette meg.

Az 1908. évi londoni olimpián a versenytávot 42 kilométerre növelték, mert ennyi volt a távolság a Windsor kastély és a White-City Stadion között. Ezt a távolságot még meg kellett növelni, mert a királyi család nehezményezte, hogy a futók nem a királyi díszpáholy előtt érnek célba, így a versenytáv 42 195 méter lett. A versenyen az olasz Dorando Pietri ért először a stadionba, de annyira kimerülten, hogy többször is összeesett és a cél előtt néhány tíz méterrel már nem tudott felkelni. Mivel közben egy amerikai futó is feltűnt a stadion bejáratánál, honfitársai lábra segítették az olasz versenyzőt és némi rendezői segédlettel valósággal átvonszolták a célon. Pietrit végül külső segítség igénybevétele miatt diszkvalifikálták és az egyesült államokbeli John Hayest nyilvánították bajnoknak.

Az 1912. évi olimpián a maratoni futás halálos áldozatot is követelt, a portugál Francisco Lázaro futás közben napszúrást kapott és másnap meghalt. Ezen az olimpián nyert a versenyszámban először afrikai ország sportolója.

1921-ben a Nemzetközi Atlétikai Szövetség a versenytávot 42 195 méterben rögzítette, és az 1924. évi olimpia versenyét már ezen a távon rendezték. A párizsi olimpia maratoni versenyére nézőként ellátogató cseh Vojtech Bukovskot annyira magával ragadta a verseny hangulata, hogy hazatérve 1924 októberében megszervezte az első – azóta Európa egyik legrangosabb maratoni versenyévé vált – kassai maratont.

Az első dél-amerikai győzelem 1932-ben, az első ázsiai győzelem 1936-ban született. Az 1936. évi olimpián a koreai Szon Kidzsong nyert, de mivel országa ekkor japán megszállás alatt állt, japán színekben. Az aranyérmet a források egy része Korea aranyérmeként tünteti fel, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság azonban máig japán aranyéremként tartja nyilván.

Az 1948. évi londoni olimpián az 1908. évihez hasonló jelenet játszódott le: a belga Étienne Gailly érkezett elsőként a stadionba, de annyira kimerülten, hogy a végül győztes argentin futó több mint negyven másodperccel megelőzte, és Gailly végül bronzérmet nyert.

Az 1950-es évek legendás cseh futója, Emil Zátopek az 1952. évi olimpián úgy nyerte – olimpiai csúccsal – a maratoni futást, hogy előtte ezen a távon nagy nemzetközi versenyen még nem indult. A magyar Dobronyi József Zátopek mögött alig több mint három perccel lemaradva, a hetedik helyen végzett.

1956-ban az esélytelennek tartott francia Alain Mimoun győzött, aki akkor már harminchat éves volt.

1960-ban, a római olimpián a rajtnál még teljesen ismeretlen etióp Abebe Bikila érkezett – mezítláb futva – elsőként a stadionba és nyerte meg a versenyt új világcsúccsal.^[3] Bikilának a játékok történetében elsőként a duplázás is sikerült, az 1964. évi olimpián ismét világrekorddal tudott győzni. A bajnoki cím megvédése rajta kívül csak az NDK-beli Waldemar Cierpinskinek sikerült, aki 1976-ban és 1980-ban is győzni tudott. Cierpinski 1976-ban az olimpiák történetében elsőként futotta a távot két óra tíz percen belül. Rajta kívül eddig ez csak a portugál Carlos Lopeznek sikerült 1984-ben.

Az 1984. évi olimpia óta női atlétikában is rendeznek maratoni futást, az első női olimpiai bajnok az egyesült államokbeli Joan Benoit lett.

2004-ben az athéni olimpia maratoni versenyét az eredeti útvonalon – az ókori görög hírvivő harcos feltételezett útvonalán – rendezték. A férfi versenyen az olasz Stefano Baldini, a női versenyen a japán Nogucsi Mizuki ért elsőnek célba.

Az első hivatalos maratoni versenyt Louis Spiridon 2:58:50-es idővel nyerte. Azóta az olimpiai rekord kilenc alkalommal dőlt meg. A mai olimpiai csúcstartó, a portugál Carlos Lopez 2:09:21-es eredményét az 1984. évi olimpián futotta. Rajta kívül az NDK-beli Waldemar Cierpinski volt az egyetlen az olimpiák történetében – az 1976. évi olimpián –, aki a távot két óra tíz percen belül teljesítette.

A versenyszám első hivatalos világcsúcstartója, az egyesült államokbeli John Hayes időeredményét az 1908. évi olimpián futotta. Azóta az olimpiák történetében számos alkalommal javították meg a világrekordot (l. a táblázatot lentebb). A jelenleg érvényes világcsúcsot Patrick Makau futotta a 2011. szeptember 25-i berlini maratonin 2:03:38-as idővel.^[4]

Az első hivatalos női világrekordot – 3:40:22 – a brit Violet Piercy futotta 1926-ban. Az első női olimpiai bajnok időeredménye az 1984. évi olimpián 2:24:52 volt, és ez az eredmény maradt az olimpiai rekord tizenhat éven keresztül. A ma érvényes olimpiai csúcsot – 2:23:14-et – a japán Takahasi Naoko futotta a 2000. évi olimpián. Az olimpiák női maratoni versenyszámának történetében mindeddig nem történt világcsúcsjavítás.

(Magyarország eltérő háttérszínnel, az egyes számoszlopok legmagasabb értékei vastagítással kiemelve)

A nyári olimpiai játékok összesített éremtáblázata férfi maratonfutásban
	Ország	Arany	Ezüst	Bronz	Összesen
1.	Etiópia (ETH)	4	1	3	8
2.	Egyesült Államok (USA)	3	3	5	11
3.	Franciaország (FRA)	3	2	0	5
4.	Kenya (KEN)	2	3	2	7
5.	Dél-afrikai Köztársaság (RSA)	2	2	0	4
6.	Olaszország (ITA)	2	1	1	4
7.	Finnország (FIN)	2	0	3	5
8.	Argentína (ARG)	2	0	0	2
	NDK (GDR)	2	0	0	2
10.	Japán (JPN)[5]	1	2	2	5
11.	Dél-Korea (KOR)	1	1	0	2
	Görögország (GRE)	1	1	0	2
13.	Csehszlovákia (TCH)	1	0	0	1
	Portugália (POR)	1	0	0	1
	Uganda (UGA)	1	0	0	1
16.	Nagy-Britannia (GBR)	0	4	1	5
17.	Marokkó (MAR)	0	2	0	2
18.	Belgium (BEL)	0	1	2	3
19.	Chile (CHI)	0	1	0	1
	Észtország (EST)	0	1	0	1
	Hollandia (NED)	0	1	0	1
	Írország (IRL)	0	1	0	1
	Jugoszlávia (YUG)	0	1	0	1
24.	Svédország (SWE)	0	0	2	2
	Új-Zéland (NZL)	0	0	2	2
26.	Brazília (BRA)	0	0	1	1
	Dzsibuti (DJI)	0	0	1	1
	Magyarország (HUN)	0	0	1	1
	Németország (GER)	0	0	1	1
	Szovjetunió (URS)	0	0	1	1
Összesen		28	28	28	84

• Az időeredmények megadása óra:perc:másodperc alakban történik.

A nyári olimpiai játékok férfi maratonfutás érmesei
Olimpia	1 Arany	idő	2 Ezüst	idő	3 Bronz	idő
1896	Szpirídon Lúisz  Görögország (GRE)	2:58:50 (OR)[6]	Harílaosz Vaszilákosz  Görögország (GRE)	3:06:03	Kellner Gyula  Magyarország (HUN)	3:06:35
1900	Michel Theato  Franciaország (FRA)	2:59:45	Emile Champion  Franciaország (FRA)	3:04:17	Ernst Fast  Svédország (SWE)	3:37:14
1904	Thomas Hicks  Egyesült Államok (USA)	3:28:53	Albert Corey  Egyesült Államok (USA)	3:34:52	Arthur Newton  Egyesült Államok (USA)	3:47:33
1908	Johnny Hayes  Egyesült Államok (USA)	2:55:19 (VR)	Charles Hefferon  Dél-afrikai Köztársaság (RSA)	2:56:06	Joseph Forshaw  Egyesült Államok (USA)	2:57:11
1912	Kenneth MacArthur  Dél-afrikai Köztársaság (RSA)	2:36:55 (OR)	Christian Gitsham  Dél-afrikai Köztársaság (RSA)	2:37:52	Gaston Strobino  Egyesült Államok (USA)	2:38:43
1920	Hannes Kolehmainen  Finnország (FIN)	2:32:36 (VR)	Juri Lossman  Észtország (EST)	2:32:49	Valerio Arri  Olaszország (ITA)	2:36:33
1924	Albin Stenroos  Finnország (FIN)	2:41:23	Romeo Bertini  Olaszország (ITA)	2:47:20	Clarence DeMar  Egyesült Államok (USA)	2:48:14
1928	Boughera El Ouafi  Franciaország (FRA)	2:23:57 (OR)	Miguel Plaza  Chile (CHI)	2:33:23	Martti Marttelin  Finnország (FIN)	2:35:02
1932	Juan Carlos Zabala  Argentína (ARG)	2:31:36	Sam Ferris  Nagy-Britannia (GBR)	2:31:55	Armas Toivonen  Finnország (FIN)	2:32:12
1936	Szon Gidzsong  Japán (JPN)	2:29:20	Ernest Harper  Nagy-Britannia (GBR)	2:31:24	Nam Szungnjong  Japán (JPN)	2:31:42
1948	Delfo Cabrera  Argentína (ARG)	2:34:52	Tom Richards  Nagy-Britannia (GBR)	2:35:08	Etienne Gailly  Belgium (BEL)	2:35:34
1952	Emil Zátopek  Csehszlovákia (TCH)	2:23:04 (OR)	Reinaldo Goron  Franciaország (FRA)	2:25:35	Gustaf Jansson  Svédország (SWE)	2:26:07
1956	Alain Mimoun  Franciaország (FRA)	2:25:00	Franjo Mihalic  Jugoszlávia (YUG)	2:26:32	Veikko Karvonen  Finnország (FIN)	2:27:47
1960	Abebe Bikila  Etiópia (ETH)	2:15:16 (VR)	Rhadi Ben Abdesselem  Marokkó (MAR)	2:15:42	Barry Magee  Új-Zéland (NZL)	2:17:19
1964	Abebe Bikila  Etiópia (ETH)	2:12:12 (VR)	Basil Heatley  Nagy-Britannia (GBR)	2:16:20	Cuburaja Kókicsi  Japán (JPN)	2:16:23
1968	Mamo Wolde  Etiópia (ETH)	2:20:27	Kimihara Kendzsi  Japán (JPN)	2:23:31	Michael Ryan  Új-Zéland (NZL)	2:23:45
1972	Frank Shorter  Egyesült Államok (USA)	2:12:20	Karel Lismont  Belgium (BEL)	2:14:32	Mamo Wolde  Etiópia (ETH)	2:15:09
1976	Waldemar Cierpinski  NDK (GDR)	2:09:55 (OR)	Frank Shorter  Egyesült Államok (USA)	2:10:46	Karel Lismont  Belgium (BEL)	2:11:13
1980	Waldemar Cierpinski  NDK (GDR)	2:11:03	Gerard Nijboer  Hollandia (NED)	2:11:20	Szatimkul Dzsumanazarov  Szovjetunió (URS)	2:11:35
1984	Carlos Lopes  Portugália (POR)	2:09:21 (OR)	John Treacy  Írország (IRL)	2:09:56	Charlie Spedding  Nagy-Britannia (GBR)	2:09:58
1988	Gelindo Bordin  Olaszország (ITA)	2:10:32	Douglas Wakiihuri  Kenya (KEN)	2:10:47	Ahmed Salah  Dzsibuti (DJI)	2:10:59
1992	Hwang Young-Jo  Dél-Korea (KOR)	2:13:23	Morisita Kóicsi  Japán (JPN)	2:13:45	Stephan Freigang  Németország (GER)	2:14:00
1996	Josia Thugwane  Dél-afrikai Köztársaság (RSA)	2:12:36	I Bongdzsu  Dél-Korea (KOR)	2:12:39	Eric Wainaina  Kenya (KEN)	2:12:44
2000	Gezahegne Abera  Etiópia (ETH)	2:10:11	Eric Wainaina  Kenya (KEN)	2:10:31	Tesfaye Tola  Etiópia (ETH)	2:11:10
2004	Stefano Baldini  Olaszország (ITA)	2:10:55	Mebrahtom Keflezighi  Egyesült Államok (USA)	2:11:29	Vanderlei de Lima  Brazília (BRA)	2:12:11
2008	Samuel Wanjiru  Kenya (KEN)	2:06:32 (OR)	Zsavád Garíb  Marokkó (MAR)	2:07:16	Tsegay Kebede  Etiópia (ETH)	2:10:00
2012	Stephen Kiprotich  Uganda (UGA)	2:08:01	Abel Kirui  Kenya (KEN)	2:08:27	Wilson Kipsang Kiprotich  Kenya (KEN)	2:09:37
2016	Eliud Kipchoge  Kenya (KEN)	2:08:44	Feyisa Lilesa  Etiópia (ETH)	2:09:54	Galen Rupp  Egyesült Államok (USA)	2:10:05

Bajnoki címét eddig két futónak sikerült megvédenie. A nyolcvanegy érmen hetvenöt sportoló osztozott. A következők nyertek egynél több érmet:

A nyári olimpiai játékokon egynél több érmet nyert férfi maratoni futók
	Sportoló	Ország	1 Arany	2 Ezüst	3 Bronz	Összesen
1.	Abebe Bikila	Etiópia (ETH)	2	0	0	2
	Waldemar Cierpinski	NDK (GDR)	2	0	0	2
3.	Frank Shorter	Egyesült Államok (USA)	1	1	0	2
4.	Mamo Wolde	Etiópia (ETH)	1	0	1	2
5.	Karel Lismont	Belgium (BEL)	0	1	1	2
	Eric Wainaina	Kenya (KEN)	0	1	1	2

A nyári olimpiai játékok összesített éremtáblázata női maratonfutásban
	Ország	Arany	Ezüst	Bronz	Összesen
1.	Japán (JPN)	2	1	1	4
2.	Etiópia (ETH)	2	0	1	3
3.	Kenya (KEN)	1	3	1	5
4.	Románia (ROU)	1	1	0	2
5.	Egyesült Államok (USA)	1	0	1	2
	Portugália (POR)	1	0	1	2
7.	Egyesített Csapat (EUN)	1	0	0	1
8.	Oroszország (RUS)	0	1	1	2
9.	Ausztrália (AUS)	0	1	0	1
	Bahrein (BRN)	0	1	0	1
	Norvégia (NOR)	0	1	0	1
12.	Kína (CHN)	0	0	1	1
	NDK (GDR)	0	0	1	1
	Új-Zéland (NZL)	0	0	1	1
Összesen		9	9	9	27

A nyári olimpiai játékok női maratonfutás érmesei
Olimpia	1 Arany	idő	2 Ezüst	idő	3 Bronz	idő
1984 Los Angeles	Joan Benoit  Egyesült Államok (USA)	2:24:52 (OR)	Grete Waitz  Norvégia (NOR)	2:26:18	Rosa Mota  Portugália (POR)	2:26:57
1988 Szöul	Rosa Mota  Portugália (POR)	2:25:40	Lisa Martin  Ausztrália (AUS)	2:25:53	Katrin Dörre  NDK (GDR)	2:26:21
1992 Barcelona	Valentyina Jegorova  Egyesített Csapat (EUN)	2:32:41	Arimori Júko  Japán (JPN)	2:32:49	Lorraine Moller  Új-Zéland (NZL)	2:33:59
1996 Atlanta	Fatuma Roba  Etiópia (ETH)	2:26:05	Valentyina Jegorova  Oroszország (RUS)	2:28:05	Arimori Júko  Japán (JPN)	2:28:39
2000 Sydney	Takahasi Naoko  Japán (JPN)	2:23:14 (OR)	Lidia Simon  Románia (ROU)	2:23:22	Joyce Chepchumba  Kenya (KEN)	2:24:45
2004 Athén	Nogucsi Mizuki  Japán (JPN)	2:26:20	Catherine Ndereba  Kenya (KEN)	2:26:32	Deena Kastor  Egyesült Államok (USA)	2:27:20
2008 Peking	Constantina Tomescu  Románia (ROU)	2:26:44	Catherine Ndereba  Kenya (KEN)	2:27:06	Csou Csun-hsziu  Kína (CHN)	2:27:07
2012 London	Tiki Gelana  Etiópia (ETH)	2:23:07 (OR)	Priscah Jeptoo  Kenya (KEN)	2:23:12	Tatyjana Arhipova  Oroszország (RUS)	2:23:29
2016 Rio de Janeiro	Jemima Sumgong  Kenya (KEN)	2:24:04	Eunice Kirwa  Bahrein (BRN)	2:24:13	Mare Dibaba  Etiópia (ETH)	2:24:30

Bajnoki címét eddig senkinek nem sikerült megvédenie. A huszonnégy érmen húsz sportolónő osztozott. A következők nyertek egynél több érmet:

A nyári olimpiai játékokon egynél több érmet nyert női maratoni futók
	Sportoló	Ország	1 Arany	2 Ezüst	3 Bronz	Összesen
1.	Valentyina Jegorova	Egyesített Csapat (EUN)  Oroszország (RUS)[7]	1	1	0	2
2.	Rosa Mota	Portugália (POR)	1	0	1	2
3.	Catherine Ndereba	Kenya (KEN)	0	2	0	2
4.	Arimori Júko	Japán (JPN)	0	1	1	2

Tizenkilenc alkalommal volt a nyári olimpiák maratoni versenyeinek magyar résztvevője. Magyar atléta két alkalommal került az első hat közé, 1896-ban Kellner Gyula harmadik, 1964-ben Sütő József ötödik helyezést ért el.

A játékok történetében összesen huszonhat – tizennyolc férfi és nyolc női – magyar atléta indult ebben a versenyszámban. A férfiak közül a legjobb időeredményt eddig Szekeres Ferenc futotta az 1980. évi olimpián.

Magyar női atlétának eddig nem sikerült a legjobb tíz közé kerülni. A legjobb helyezést eddig Szabó Karolina az 1992. évi, illetve a legjobb időeredményt Földingné Nagy Judit a 2000. évi olimpián érte el.

Az olimpiák maratoni versenyein a következő magyar sportolók vettek részt:

(Az első három legjobb helyezés és az első három legjobb időeredmény vastagítással kiemelve)

Magyar részvétel a nyári olimpiai játékok maratonfutás versenyein
olimpia	férfi maratoni	női maratoni
1896	Kellner Gyula (3. – 3:06:35)
1912	Kárpáti Ödön (31. – 3:25:22) ifj. Ripszám Henrik (feladta)
1924	Lovas Antal (28. – 3:35:24) Király Pál (feladta)
1928	Galambos József (49. – 3:05:58)
1948	Kiss József (19. – 2:50:20)
1952	Dobronyi József (7. – 2:28:05) Esztergomi Mihály (21. – 2:35:10)
1960	Gerhart Hecker (feladta)
1964	Sütő József (5. – 2:17:56) Pintér János (37. – 2:30:51)
1968	Tóth Gyula (24. – 2:24:49) Mecser Lajos (feladta) Sütő József (feladta)
1972	Tóth Gyula (27. – 2:23:00) Szekeres Ferenc (33. – 2:25:18)
1980	Szekeres Ferenc (12. – 2:15:18)
1988		Szabó Karolina (13. – 2:32:26)
1992	Borka Gyula (38. – 2:20:46) Szűcs Csaba (feladta)	Szabó Karolina (11. – 2:40:10)
1996		Földingné Nagy Judit (36. – 2:38:43)
2000		Földingné Nagy Judit (17. – 2:30:54)
2004	Bácskai Zsolt (feladta)	Kovács Ida (60. – 3:03:21) Rakonczai Beáta (48. – 2:49:41) Staicu Simona (45. – 2:48:57)
2008		Rakonczai Beáta (nem ért célba) Teveli Petra (65. – 2:48:32)
2012	Kovács Tamás (72. – 2:27:48)	Erdélyi Zsófia (92. – 2:44:45) Kálovics Anikó (95. – 2:45:55) Rakonczai Beáta (85. – 2:41:20)
2016	Csere Gáspár (109. – 2:28:23) Józsa Gábor (87. – 2:23:22)	Erdélyi Zsófia (52. – 2:39:04) Papp Krisztina (65. – 2:42:03) Szabó Tünde (83. – 2:45:37)

• A férfi maratoni futás olimpiai rekordjainak listája a NOB honlapján (PDF)
• A női maratoni futás olimpiai rekordjainak listája a NOB honlapján (PDF)