Litó
Litó (Ľutov) | |
Közigazgatás | |
Ország | Szlovákia |
Kerület | Trencséni |
Járás | Báni |
Rang | község |
Első írásos említés | 1389 |
Polgármester | Miroslav Struhačka |
Irányítószám | 957 03 |
Körzethívószám | 038 |
Forgalmi rendszám | BN |
Népesség | |
Teljes népesség | 174 fő (2021. jan. 1.)[1] |
Népsűrűség | 16 fő/km² |
Földrajzi adatok | |
Tszf. magasság | 244 m |
Terület | 8,57 km² |
Időzóna | CET, UTC+1 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 48° 46′ 30″, k. h. 18° 16′ 50″48.775, 18.28055648.775000°N 18.280556°EKoordináták: é. sz. 48° 46′ 30″, k. h. 18° 16′ 50″48.775, 18.28055648.775000°N 18.280556°E | |
Litó weboldala | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Litó témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség | |
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info |
Litó (1899-ig Luttow, szlovákul Ľutov) község Szlovákiában, a Trencséni kerületben, a Báni járásban.
Fekvése
Bántól 7 km-re észak-északkeletre fekszik.
Története
A település feltehetően a 12. században szlovákok betelepülésével keletkezett. Első írásos említése 1389-ben a Mednyánszky család levéltárában fennmaradt okiratban történik. Ugróc várának uradalmához tartozott. A 13. század végén Csák Máté szerezte meg, majd halála után a királyé lett. Később a Zay család birtoka, akik 400 évig tulajdonosok a községben. 1483-ban „Lythow” néven említik. 1485-ben csak négy adózó portája volt. Házai kezdetben fából épültek, lakói később agyagból, téglából építkeztek. 1555-ben mindössze két jobbágytelek és egy zsellérház állt a faluban. 1598-ban már malma és 15 háza volt a településnek. 1720-ban 7 adózóval rendelkezett. Első községi pecsétje 1733-ból származik. 1770-ben az urbárium szerint 24 jobbágy, 6 zsellér és 3 nincstelen család élt a községben. 1784-ben 31 házában 46 családban 257 lakos élt.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „LUTOV. Tót falu Trentsén Várm. földes Ura G. Kollonics Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Dezsérnek szomszédságában, és annak filiája, földgye termékeny, fája, legelője, réttye van.”[2]
1828-ban 29 háza volt 210 lakossal, akik főként mezőgazdasággal foglalkoztak.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Lutov, tót falu, Trencsén vmegyében, az ugróczi uradalomban. Lakja 175 kath., 76 evang., 5 zsidó. Ut. posta Nyitra-Zsámbokrét.”[3]
A trianoni békéig Trencsén vármegye Báni járásához tartozott.
Népessége
1910-ben 247, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.
2001-ben 139 lakosából 137 szlovák volt.
2011-ben 138 lakosából 135 szlovák volt.
Jegyzetek
- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
Külső hivatkozások
- Községinfó
- Litó Szlovákia térképén
- E-obce.sk
- Földrajzportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap