Kargopol

Kargopol (Каргополь)
Kargopol címere
Kargopol címere
Közigazgatás
Ország Oroszország
Föderációs alanyArhangelszki terület
JárásKargopoli
Irányítószám164110
Körzethívószám81841
Népesség
Teljes népesség8737 fő (2023)
Földrajzi adatok
IdőzónaUTC+03:00
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 61° 30′, k. h. 38° 56′61.5, 38.93333333333361.500000°N 38.933333°EKoordináták: é. sz. 61° 30′, k. h. 38° 56′61.5, 38.93333333333361.500000°N 38.933333°E
Kargopol (Arhangelszki terület)
Kargopol
Kargopol
Pozíció az Arhangelszki terület térképén
Kargopol weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Kargopol témájú médiaállományokat.

Kargopol (oroszul: Каргополь) város Oroszország Arhangelszki területén, a Kargopoli járás székhelye.

Lakossága: 10 214 fő (a 2010. évi népszámláláskor).[1]

Neve feltehetően a finn karhu ('medve') és puoli ('oldal') szavak összetételéből keletkezett.

Földrajz

Éghajlat

Kargopol éghajlati jellemzői
HónapJan.Feb.Már.Ápr.Máj.Jún.Júl.Aug.Szep.Okt.Nov.Dec.Év
Rekord max. hőmérséklet (°C)3,85,212,925,828,935,134,032,826,120,09,97,635,1
Átlagos max. hőmérséklet (°C)−8,1−6,4−0,17,515,220,222,719,413,15,6−1,7−5,66,9
Átlaghőmérséklet (°C)−11,7−10,2−4,62,69,514,717,514,69,43,1−4,2−8,72,7
Átlagos min. hőmérséklet (°C)−15,2−13,9−9,1−2,33,99,112,29,85,60,6−6,6−11,7−1,4
Rekord min. hőmérséklet (°C)−44,2−39,0−33,7−20,7−7,3−2,31,2−1,4−7,4−16,1−31,8−37,9−44,2
Átl. csapadékmennyiség (mm)413335345566768462605552653
Forrás: meteolabs.ru: Каргополь

Fekvése

Az Arhangelszki terület délnyugati részén, Arhangelszktől 427 km-re, az Onyega folyó bal partján helyezkedik el. A legközelebbi vasútállomás a 79 km-re fekvő Nyandoma, a Vologda–Arhangelszk vasúti fővonalon. Szintén Nyandomán át, a P-2 jelű közúttal kapcsolódik az Arhangelszk–Vologda–Moszkva (M-8-as „Holmogori”) autóúthoz. Nyandomába autóbuszjárat közlekedik. Közút vezet a karéliai Pudozs és a Vologdai területen lévő Vityegra felé, valamint északnyugat felé Pleszeckbe is.

A járás fő vízi útja, az Onyega 5 km-re a várostól, a Lacsa-tóból indul útjára, de Kargopolnál nincs hajóközlekedés. A várostól nyugatra található, kis gépek fogadására alkalmas repülőtér az 1990-es évek óta nem működik.

Története

Hivatalosan 1146-ot tartják Kargopol alapítási évének. Vjacseszlav belozerszki fejedelem itt pihent meg visszatérőben a finnugor csugyok ellen vezetett hadjáratából. Írott források az 1380. évvel kapcsolatban említik először. A parton épült erőd a Fehér-tó és a Fehér-tenger közötti vízi utat ellenőrizte, és akkoriban szárazföldi útvonal még nem is létezett. 1478-ban Novgoroddal együtt Kargopol is a moszkvai állam része lett. Virágkorát a 16-17. században, az Onyega folyón zajló élénk kereskedelem idején élte. Jelentősége a 18. században gyorsan csökkent, mert Szentpétervár felépülése után a kereskedelmi útvonalak már elkerülték. 1765-ben legnagyobb része leégett, a keletkezésére vonatkozó iratok a levéltárral együtt elpusztultak. Újjáépítéséhez II. Katalin orosz cárnő jókora összeget utalt ki, hálából tiszteletére a központban harangtornyot emeltek. 1776-ban közigazgatási székhely és város lett. A 19. század végén kiépített Vologda–Arhangelszk vasútvonal messze elkerülte, ami további fejlődését hátrányosan érintette.

Műemlékek városa

Elsősorban műemlékek városaként nevezetes, bár a turistautak általában elkerülik. A szovjet korszak építkezései a városközpontot csak kevéssé érintették.

A Kargopoli Állami Építészettörténeti és Művészeti Múzeum elődjét 1919-ben alapították. 40 000 db-ot meghaladó mai kollekcióinak alapját egy helyi antikvárius adománya képezte. 1928-tól 1992-ig helytörténeti múzeumként működött, azután építészeti és művészeti múzeummá szervezték át. 2001-ben az Arhangelszki terület állami fenntartású múzeuma lett. A város régi templomépületei a múzeumhoz tartoznak, és az intézmény kezelésében áll néhány falusi fatemplom is.

Templomai

  • Legrégibb, központi temploma a Rozsgyesztvo Hrisztova- (Krisztus születése-) székesegyház (1552–1562); a városközpontban, a Szobornaja (Székesegyház-) téren álló székesegyházat IV. Iván orosz cár idején emelték, azóta többször átalakították, de így is megőrizte középkori jellegét
  • Blagovescsenszkij- (Angyali üdvözlet-) templom (1692–1729); a déli városrészben, a régi piactéren található
  • Vvegyenszkij- (Mária bemutatása-) templom; a 19. század első évtizedében keletkezett, az 1765. évi tűzvészben leégett épületek helyén emelték
  • Troickij- (Szentháromság-) templom (1790–1802); a klasszicista stílusú épület eredetileg ötkupolás volt, az 1878. évi tűz után egyetlen széles kupolával fedték le, a kupoladobot körben kis ablakok sora díszíti
  • Zoszima és Szavvatyij-templom (1819; a Szoloveckij-kolostor két, szentté avatott szerzetesének szentelve); a 19. században emelt épület hangverseny- és kiállítóteremként szolgál; állandó kiállításán a Kargopol környéki 16–19. századi egyházművészet emlékeit mutatják be
  • A magában álló harangtornyot (1778) II. Katalin cárnő tiszteletére emelték, aki nagy összeggel segítette az 1765. évi tűzvészben leégett város újjáépítését.

Jegyzetek

  1. A 2010. évi népszámlálás adatai. Oroszország statisztikai hivatala. [2013. május 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. január 5.)

Források

  • Goroda Rosszii. Enciklopegyija (orosz nyelven). Moszkva: Izd. Bolsaja Rosszijszkaja Enciklopegyija (1994) 
  • O rajonye (orosz nyelven). A járás hivatalos honlapja
  • Isztorija (orosz nyelven). A járás hivatalos honlapja
  • Kargopol (orosz nyelven). Malije goroda Rosszii
  • Kultovije posztrojki (orosz nyelven). Karmuseum.ru
Nemzetközi katalógusok