Karátsonyi család

A karátsonyfalvi és beodrai nemes és gróf Karátsonyi család magyar nemesi család, melynek Guidó nevű tagja 1858-ban osztrák, majd 1878-ban magyar grófi címet kapott. A család nevét gyakran írták Karácsonyi formában.

Története

A Karátsonyi /Karácsonyi család erdélyi, erdélyi örmény származású birtokos nemesi volt, I. Apafi Mihály telepítte le őket. A család magyarosította nevét, eredeti örmény neve: Kretchunian.[1] [2] Tivadart 1718-ban III. Károly megerősítette nemességében. Karátsonyi Kristóf fia, Bogdán az utolsó török háborúk idején jelentős katonai érdemeket szerzett, az uralkodótól Beodra mezőváros 18 000 holdas birtokát kapta, ekkor vette fel a beodrai előnevet. A család egy későbbi tagja, Lázár Torontál vármegye alispánja, majd országgyűlési követ volt a XVIII. században. Sokat tett a magyarországi mezőgazdaság és lótenyésztés szabályozásáért, ezenkívül jelentős összegeket fordított jótékonyságra is. A franciák ellen vívott harcokban saját pénzén állított csapatot és a hadsereget is támogatta anyagilag. Tevékenységeiért a Temes vármegyében fekvő nagyzsámi uradalmat adományozta neki Ferenc császár.

Lázár unokája, Guido osztrák grófi címet kapott 1858-ban, amit Ferenc József 1874-ben Magyarországra is kiterjesztett. Az ő nevéhez fűződik a rózsaesküvők francia eredetű szokásának magyarországi meghonosítása: Buda-környéki uradalmának három településén (Pilisvörösvár, Pilisszentiván, Solymár) több mint 30 éven át élt ez a hagyomány 1881 és 1914 között, az őáltala tett nagy összegű alapítvány támogatásának köszönhetően. Az Akadémiának adományozott pénzéből a magyar irodalom támogatására jött létre alapítvány. Ő és két fia országgyűlési képviselők is voltak a dualizmus időszakában.

A család jelmondata

„Pietate, honore et perseverantia!” (Odaadással, tisztelettel és állhatatossággal!)

Az eddig ismert családfa

Karátsonyi Gratián (1655-?) leszármazói:

Jelentősebb családtagok

A Karátsonyi-család emlékezete

  • Pilisvörösvárott még az 1930-as években a Karátsonyi-liget nevet kapta a település északnyugati, üdülőövezeti jellegű része. A második világháború után a községrésznek a Szabadságliget nevet adták, de 2005 körül visszaállították a korábbi Karátsonyi-liget elnevezést az addigra már jóval sűrűbb, kertvárosias beépítésűvé vált városrészre.[5]
  • A XX. század első felében néhány évtizedig a család nevét viselte Solymár egyik főutcája, majd 2012 szeptemberében ismét utcát neveztek el a család helyi kötődésű tagjai emlékére a településen.[6]
  • A solymári Helytörténeti Alapítvány által 2013-ban kiadott Rózsaesküvők Gróf Karátsonyi Guido pilisvörösvári uradalmában 1882-1914 című kötet, a címe által sugalltakhoz képest némileg túlterjeszkedve részletesen ismerteti a teljes Karátsonyi-család történetét és bemutatja birtokaikat is.
  • 1856–1938-ig állt a Karátsonyi-palota, amelyben számos nevezetes társasági és kulturális eseményt tartottak.

Jegyzetek

  1. ↑ Karátsonyi család
  2. ↑ Gudenus János József, Örmény eredetű magyar nemesi családok genealógiája Budapest, 2000.
  3. ↑ Meghalt 1947. feb. 28. Bp. VIII. ker. állami halotti akv. 457/1947. folyószám.
  4. ↑ Gudenus János József Örmény eredetű magyar nemesi családok genealógiája
  5. ↑ Archivált másolat. [2009. május 8-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. szeptember 24.)
  6. ↑ H. A. (Hegedűs András): Új utcanevek születtek. Solymári Magazin II. évf. 10. szám, 2012. október

Források

  • Révai nagy lexikona XI. kötet (Jób–Kontúr). Budapest: Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. 1914. 246. o.  
  • a Karátsonyi családfa
  • Gudenus János József Erdélyi Örmény Gyökerek Egyes., 2000. Örmény eredetű magyar nemesi családok genealógiája https://bookline.hu/product/home.action?_v=Gudenus_Janos_Jozsef_Ormeny_eredetu_mag&type=20&id=66990
  • https://eogyke.hu/magyarormenyek/ Archiválva 2022. május 24-i dátummal a Wayback Machine-ben