Kalotadámos
Kalotadámos (Domoșu) | |
Kalotadámos református temploma | |
Közigazgatás | |
Ország | Románia |
Történelmi régió | Erdély |
Fejlesztési régió | Északnyugat-romániai fejlesztési régió |
Megye | Kolozs |
Község | Kalotaszentkirály |
Rang | falu |
Községközpont | Kalotaszentkirály |
Irányítószám | 407518 |
SIRUTA-kód | 59470 |
Népesség | |
Népesség | 198 fő (2021. dec. 1.) |
Magyar lakosság | 165 (2011)[1] |
Földrajzi adatok | |
Időzóna | EET, UTC+2 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 46° 49′ 54″, k. h. 23° 01′ 24″46.831705, 23.02324846.831705°N 23.023248°EKoordináták: é. sz. 46° 49′ 54″, k. h. 23° 01′ 24″46.831705, 23.02324846.831705°N 23.023248°E | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Kalotadámos témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Kalotadámos (románul Domoșu) falu a Romániában Kolozs megyében, Bánffyhunyadtól 5 km-re délre, dombok között.
Nevének eredete
Első írásos említése 1408-ból származik, akkor villa Damus néven, majd 1451-ben Possessio Damos, 1473-ban Damas, 1508-ban Damws néven említik. Elnevezése: Danus (1839, 1850, 1863), Damos, Dámos (1880-1900), Damoș, Domoș (1920).
Lakossága
1850-ben 266 főből 188 magyar, 1992-re 245 főből 201 fő magyar. Magyar lakossága a reformáció óta református (1850-ben 2 fő római katolikus). A románok 1850-ben és napjainkban is ortodox hitűek, 6 baptista is van 1992-ben.
Története
A honfoglalás óta királyi birtok, a 14. században Sebesvár urának a tulajdona. 1435-ben Luxemburgi Zsigmond király a sebesvári királyi birtokot a Tomaj nemzetségből származó losonczi Bánffy család tulajdonába adta, akik az első világháborút követő földreformig Kalotaszeg legjelentősebb világi birtokosai voltak. A falu a trianoni békeszerződésig Kolozs vármegye Bánffyhunyadi járásához tartozott.
Látnivaló
Fazsindellyel fedett református temploma a 13. század végén épült. Gótikus szentélye 14. századi. 1701-ben általános javítást végeznek és akkori fatornyát kőtoronyra cserélik, ebből az időből származik a templom első okleveles említése és festett szószéke, melynek hangvetőjét, karzat kazettákkal együtt a segesvári Felvinci mester készítette. Úrasztalát és állatábrázolásokban gazdag festett mennyezetét Umling Lőrinc készítette 1746-ban, illetve 1753-ban és 1774-ben. Az orgona ismeretlen mester munkája 1813-ból, a csodálatos kilátást nyújtó harangtoronyban található harang 1872-ben a kolozsvári Andrásovszky János műhelyében készült.
- Kalotadámos a templom toronyból
- Kalotadámosi templom szószéke
- Kalotadámosi templom úrasztala
- Fekete bivalyt emelő vörös kakas Kalotadámos templomából
- A bak csillagkép és a téli napforduló hurkos farkú sárkánya Kalotadámos templomából
- Kalotadámosi lány
- Kalotadámosi párta
- Kalotadámosi lájbi
- Kalotadámosi kötény1
- Kalotadámosi kötény2
- Kalotadámos
Források
- Várady Péter–Borbély Anikó: Erdély magyar templomai - Kalotaszeg (Unikornis kiadó, 1991)
- Horváth Zoltán György–Gondod Béla: Kalotaszeg középkori templomai a teljesség igényével (Romanika kiadó, 2006.)
- http://varga.adatbank.transindex.ro/
Jegyzetek
- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Kolozs megye. adatbank.ro
További információk
- https://web.archive.org/web/20100210180326/http://kalotaszeg.mlap.hu/
- Erdély-portál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap