Justus Friedrich Karl Hecker

Justus Friedrich Karl Hecker
Született	1795. január 5. Erfurt
Elhunyt	1850. május 11. (55 évesen) Berlin
Állampolgársága	porosz (1815. július 21. – 1850. május 11.)
Foglalkozása	orvostörténész orvos egyetemi oktató patológus
Iskolái	Humboldt Egyetem
Kitüntetései	Vörös Sas-rend 3. osztálya
A Wikimédia Commons tartalmaz Justus Friedrich Karl Hecker témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Justus Friedrich Karl Hecker (Erfurt, 1795. január 5. – Berlin, 1850. május 11.) német orvos, orvostörténész.

Tanulmányait Berlinben végezte, 1817-ben doktorrá avatták. Ugyanazon év november 15-én a berlini orvosi karon magántanár lett. 1822-ben jelent meg híres műve: Geschichte der Heilkunde, amelynek alapján rendkívüli tanárrá nevezték ki. 1827-ben a fővizsgáló bizottság tagja, 1834-ben pedig egyetemi rendes tanár lett. Hecker az orvosi történelem – főleg a kórtan történelmének – megalapítója.

• Der schwarze Tod im XIV. Jahrhundert, Ein historischer Versuch (Berlin, 1832, angol fordítás: London, 1833)
• Die Tanzwuth, eine Volkskrankheit im Mittelalter. Nach den Quellen für Aerzte und gebildete Nichtärzte bearbeitet (Berlin, 1832, angol ford.: London, 1835, francia ford. 1834., Annal. d'Hygiene-ben; olasz ford.: Firenze, 1838)
• Der englische Schweiss. Ein ärztlicher Beitrag zur Geschichte des 15. und 16. Jahrhunderts (angol ford.: London, 1836; olasz ford.: Velence, 1835; ezen művéért a királyi porosz aranyéremmel tüntették ki)
• Geschichte der neuesten Heilkunde (1870-72)

• Bokor József (szerk.). Hecker, A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET (1893–1897, 1998.). ISBN 963 85923 2 X