Jakab Dezső

Jakab Dezső
Született	1864. november 4. Rév
Elhunyt	1932. augusztus 5. (67 évesen) Budapest
Állampolgársága	magyar
Házastársa	Tauszig Irén
Foglalkozása	építész
Iskolái	Magyar Királyi József Műegyetem (–1893)
Sírhelye	Farkasréti izraelita temető[1]
Építészi pályafutása
Jelentős épületei	Szabadkai zsinagóga, Közigazgatási Palota (Marosvásárhely), Szabadkai városháza
A Wikimédia Commons tartalmaz Jakab Dezső témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Jakab Dezső (Biharrév,^[2] 1864. november 4. – Budapest, 1932. augusztus 5.^[3]) zsidó származású magyar építész, Komor Marcell mellett a Lechner Ödön által kezdeményezett nemzeti szecessziós irányzat nagy alakja.

Jakab Ármin és Held Terézia fiaként született. 1893-ban szerzett oklevelet a budapesti Műegyetemen. Ezután tanulmányutakon járt Németországban, Olaszországban, Franciaországban, Angliában, Hollandiában és Belgiumban. Fiatal építészként több építészirodában szerzett gyakorlati ismereteket. Id. Francsek Imrénél dolgozott, a vele együtt végzett Komor Marcell-lel. Később a Korb- és a Pecz- irodában is megfordult. Rövidebb ideig munkatársa volt Lechner Ödönnek is. 1896-ban a Földművelésügyi Minisztérium kiállítástervezői osztályára került, ahol megtervezte az Ezredéves kiállítás több épületét.

1897-ben kezdett együtt dolgozni Komor Marcell-lel, majd 1899-ben közös irodát nyitottak. E társulás 1923-ig tartott. Első időben főként bérházakra kaptak megbízásokat (Budapest, Szondy és Csengery utca sarkán, 1899-ben; Döbrentei téren, 1902-ben.) Komor Marcell-lel közös műtermes villájukat a Budapest II., Keleti Károly utca 29-31. szám alatt 1909-ben tervezték és valósították meg.

Már városrendezési feladatokat is magában rejtő megbízásuk volt Marosvásárhely új városközpontjának megalkotása. Az ide épült Kultúrpalota – a korszak egyik legkoncepciózusabb alkotása – díszítését a Gödöllői művésztelep művészei készítették. Sok középületet terveztek Szabadkai zsinagóga, 1902; városháza, 1908–1910; banképület, 1907; takarékpénztár, 1908; fürdőtelep, Palics, 1909–12), Budapestre Népopera (Erkel Színház), 1912–13; a Palace szálló (Rákóczi út 43., 1910–11), Pozsony (városi vigadó és zenepalota 1906).

1920-as évek elején vejével, Sós Aladárral társult. Még 1913-ban Komor Marcell-lel együtt tervezték a Munkásbiztosító pénztár (OTI) székházát a Fiumei úton, amelynek bővítésére 1930-ban került sor, ezen veje is részt vett. A Svábhegyi szanatórium már Sós Aladárral közös alkotása.

Szobor-emlékmű pályázatokon is részt vett. (Budapest, Kossuth-mauzóleum terve, 1902, Komor Marcell-lel és Vedres Márkkal; Kossuth-szobor terve, 1908, Komor Marcell-lel és Kallós Edével).

Cikkei jelentek meg Angol kertvárosok (A Ház 1909. 4–5., 81–87.); A mai korszerű építészetről (Vállalkozók Lapja, 1929. jan. 9., 3–4., 1929. jan. 16. 3–4.); Die Gefolgschaft Edmund Lechners (A Műgyűjtő 1930. 8–9., 245–247.) címmel. Munkásságáért a Magyar Mérnök és Építész Egylet nagy arany és ezüst érmét nyerte el, ahol számos előadást tartott tanulmányútjairól.

„Jakab Dezső – Komor Marcellel szövetkezve – vitte be Szabadkát Európába. Vagy Európa szédült be Szabadkára. Végeredményben mindegy. Vándor, ha erre jársz, gondolj Jakab Dezsőre (és Komor Marcellra), és állj meg a Fehér Hajó épülete előtt, a város egyik legszebb sarokháza ugyanis az ő tervei alapján épült fel, az eklektika stílusában. Uram, ne add, hogy újra barbárok rohanják le a várost, mely oly sokat köszönhet a két építésznek.”^[4]

Komor Marcell-lal tervezett épületei és tervpályázatai:^[5]

• 1890-1900. Szentes. Petőfi szálloda és színházterem. Pályázat: I. díj és kivitel. [1]
• 1898. Párizsi Világkiállítás magyar pavilonja 1900. Pályázat: II. díj.
• 1898-1900. Szolnok. Gorove utca 5 (ma: Kossuth Lajos u. 5.). Szolnoki Mezőgazdasági Takarékpénztár székháza. Pályázat: megvétel. Épült: 1899-1900.
• 1899. Szeged. Zsinagóga. Pályázat: megvétel.
• 1899. Budapest, Áru és Értéktőzsde. Pályázat
• 1900. Budapest VI., Csengery utca 76. Lakóház
• 1901. Szabadkai zsinagóga. Pályázat: I. díj. és kivitel: 1902
• 1901. Pécs. Postaigazgatóság. Pályázat: III. díj
• 1902. Pozsony. Kereskedelmi és Iparkamara. Pályázat: I. díj
• 1902. Budapest-Kossuth Mauzóleum Pályázat (Vedres Márk szobrásszal)
• 1903. Budapest XIII., Radnóti Miklós utca 4-6. Lakóház. (átalakítva)
• 1903. Pozsony. Vásárcsarnok pályázat
• 1904. Kiskunfélegyháza. Központi iskola. Pályázat: II. díj. (Gesztesi Mihállyal)
• 1905. Budapest. Sáros-fürdő. Pályázat: megvétel (Márkus Gézával)
• 1904-1907. Kecskemét (Széchenyi tér 7.) Kossuth tér 4. Iparosotthon. Pályázat: I. díj és kivitel (ma: Ifjúsági Otthon)[2] [3]
• 1905. Budapest. Szabadság-szobor. Pályázat (Márkus Gézával és Kallós Ede szobrásszal)
• 1905. Kiskunhalas. Szálloda. Pályázat: Megosztott I. díj (Márkus Gézával)
• 1905-1906 Nagyvárad. Patriotilor utca 4-6. Adorján-házak
• 1905. Nagyszalonta. Városháza. Pályázat: II. díj
• 1905. Marcali zsinagóga (lebontva)
• 1905. Marosvásárhely. Városháza. Pályázat: I. díj [4]^{[halott link]}
• 1906-1907. Közigazgatási Palota, Marosvásárhely (1910, felépült 1911-13)
• 1906. Nagyvárad. Kereskedelmi és Iparkamara. Pályázat: I. díj
• 1906. Nagyvárad. Fekete Sas Szálloda. Pályázat: I. díj. Kivitel: 1907-1908
• 1906. Nagyvárad. Takarékpénztár. Pályázat: II. díj
• 1906. Pozsony. Városi vigadó és zenepalota [5]
• 1907. Szabadka, Városháza. (felépült 1908–10)
• 1907. Szabadka. Kereskedelmi Bank Rt.
• 1907. Budapest. Munkásbetegsegélyező Székház. Pályázat: Megvétel
• 1908. Budapest I., Döbrentei tér lakóház (elpusztult)
• 1908. Bécs. Hadügyminisztérium. Pályázat: III. díj
• 1908. Temesvár. Kereskedelmi Bank
• 1908-1909. Szolnok. Kereskedelmi Bank és Takarékpénztár (elpusztult)
• 1908-1909. Nagyvárad. Stern-palota
• 1908-1909. Budapest VI., Benczur utca 47. Liget szanatórium [6]^{[halott link]}
• 1909. Palics. Vigadó épülete. A park, tó felőli főbejáratánál áll. [7] [8]
• 1909-1910. Budapest VI., Szinyei Merse utca 21. Lefèvre ház
• 1909-1910. Budapest II., Keleti Károly utca 29-31. Komor és Jakab saját irodája és lakóháza
• 1909-1910. Budapest XIII., Hegedüs Gyula utca 94. Kislakásos bérház
• 1910. Marosvásárhely. Maros-Torda Vármegye székháza. Pályázat: I díj [9]^{[halott link]}
• 1910. Déva, színház
• 1910. Budapest VIII., Rákóczi út 43. Palace-szálló [10]
• 1910. Budapest kerületi munkásbiztosító pénztár. Tervpályázat: I. díj [11]^{[halott link]}
• 1911. Budapest Bank Rt. palotája. Tervpályázat: megvétel [12]^{[halott link]}
• 1911. Budapest VII., Dózsa György út 84. Park szanatórium (lebontották)
• 1911. a volt Népopera, (ma: Erkel Színház) Márkus Géza terveinek felhasználásával
• 1911-1913. Budapest VIII., Fiumei út 19. Budapest Kerületi Munkásbiztosító Székháza (A tornyot 1967-ben elbontották)[13]
• 1911-1913. Marosvásárhely Kultúrpalota
• 1912. Budai Zsinagóga. Pályázat [14]^{[halott link]}
• 1912-1914. Murány Ferdinánd bolgár király palotája. Pályázat: I. díj és kivitel^[6]
• 1913. Budapest Nemzeti Színház [15]^{[halott link]}
• Tóparti nyaralók, Palics

Sós Aladárral együtt tervezet épületek:^[7]

• 1923-1927. Budapest XII., Eötvös út 11-14 Svábhegyi szanatórium (helyi védettség)
• 1929. Budapest II., Borbolya utca 4. lakóépület
• 1929-1931. Budapest VIII., Fiumei út 19. Budapest Kerületi Munkásbiztosító Székháza bővítés (a tornyot 1967-ben elbontották). [16]
• 1932. Budapest II., Bimbó út 12. (Mész utca 4/a) lakóépület

• 
  Szabadka. Zsinagóga 1901-1902
• 
  Szabadka. Zsinagóga részlet
• 
  Kecskemét Ifjúsági (Iparos) Otthon 1904-1907
• 
  Szabadka. Városháza. 1908-1910
• 
  Szabadka. Városháza részlet
• 
  Marosvásárhely. Közigazgatási Palota. 1906-1907
• 
  Marosvásárhelyi Közigazgatási Palota tornya.
• 
  Nagyvárad. Fekete Sas palota 1907-1908
• 
  Nagyvárad. Fekete Sas palota. Átjáró részlete
• 
  Budapest, VI. Színyei M. u. 21. Lefèvre-ház 1909-1910
• 
  Budapest, VIII. Rákóczi út 43. Hotel Palace 1910
• 
  Budapest, VIII. Rákóczi út 43. Hotel Palace részlet
• 
  Budapest, VIII. Fiumei úti OTI székház 2009-ben
• 
  Budapest, II. Bimbó út 12 lakóház 1932

• Magyar Építőművészet 1911/XI./4. szám. A budapesti kerületi biztosító pénztár tervpályázata^{[halott link]}
• Lyka Károly: Jakab Dezső (Magyar Építőművészet, 1932)
• Magyar Vilmos: Jakab Dezső (Építőipar- Magyar Építőművészet, 1932)
• Magyar életrajzi lexikon
• Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6635-4  
• Papp Gábor György: Jakab Dezső ARTPORTAL
• Modern építészeti lexikon. Szerk. Kubinszky Mihály. Budapest: Műszaki. 1978. ISBN 963-10-1780-X  
• Pamer Nóra: Magyar építészet a két világháború között (Műszaki Könyvkiadó. 1986. 198. old. 279. kép)
• Gerle–Kovács–Makovecz: A századforduló Magyar Építészete. Szépirodalmi Könyvkiadó – BONEX 1990. 84-90. oldal)
• Ferkai A.: Buda építészete a két világháború között. (MTA Művészettörténeti Kutató Intézet 1995. 81, 90., és 425. cikk)
• Ferkai A. (Branczik M., Hajdu V., Molnos A., Oláh É.): Pest építészete a két világháború között. (Modern Építészetért Építészettörténeti és Műemlékvédelmi KHT. 2001. 232. old 183. cikk)
• Várallyay Réka: Komor Marcell és Jakab Dezső (Holnap Kiadó. Az építészet mesterei sorozat, 2006)
• Magyar zsidó lexikon. Szerk. Ujvári Péter. Budapest: Magyar Zsidó Lexikon. 1929. 413. o.  Online elérés

• Magyar Építőművészet 1911/XI. évf. 4. sz.^{[halott link]}
• Merényi: 1867-1965, CENTO ANNI ARCHITETTURA UNGHERESE (Római Magyar Akadémia, 1965)
• Rados Jenő: Magyar építészet története (Műszaki Könyvkiadó. 1971. 322. old.)
• MŰVÉSZETI KISLEXIKON. (Akadémia Kiadó, 1973. 307. old.)
• Gerle János: Lechner Ödön követői (katalógus, OMF. 1985)
• Keiichi Tahara: Az Európai Szecesszió. Art Nouveau/Modernismo/Jugendstil. (Fordította: Fellegi Balázs. Magyar Kiadás: GLÓRIA kiadó 2001. 360-363, és 374-381. old.)
• A szabadkai városházát választották Szerbia hét csodája egyikének
• Szabadka város. A városháza építése – A stílusok harca
• Szabadka. Zsinagóga [17]^{[halott link]}
• Marosvásárhely Kultúrpalota
• Megyeháza és kultúrpalota
• Marosvásárhely. Kultúr és Közigazgatási Palota
• Nagyvárad. Fekete Sas Palota
• Szabadkán a Városháza előtt szobrot állítottak Komor Marcellnek és Jakab Dezsőnek. (Magyar Szó online. 2004. szeptember 1.)
• Zsinagóga.com – A szabadkai zsinagóga
• Látogatás Jakab Dezsőnél – Kisvárosi történetek

• Magyar építészet a 20. század első felében