Ingók
Dologi jog A polgári jog sorozat része |
---|
Dolgok |
ingók · ingatlan · alkotórész · gyümölcs · tartozék · vagyon · épület · dologösszesség |
Tulajdonjog |
köztulajdon · rendelkezési jog · szomszédjogok · túlépítés · elidegenítési és terhelési tilalom · kisajátítás · elbirtoklás · dologegyesülés · találás · átruházás · gazdátlan javak elsajátítása · ingatlan-nyilvántartás · beépítés · ráépítés · tulajdonjog megszűnése |
Közös tulajdon |
közös háztartásokban élők tulajdonközössége · közös udvar · erdőbirtokossági társulás · hegyközség · társasház |
Tulajdonjog védelme |
jogos önhatalom · tulajdoni per · A tulajdonjog háborítlanságát védő per · igényper · ingatlan-nyilvántartási igény · állami tulajdon védelme |
Korlátolt dologi jogok |
zálogjog · földhasználat · haszonélvezet · használat · telki szolgalom · közérdekű használati jog · örökhaszonbérlet · felülépítményi jog |
Birtok |
birtokvédelem · birtoklás jogalap nélkül · felelős őrzés |
Sablon:Dologi jog
|
Az ingók, ingó dolgok (latinul: res mobiles) azon dolgok, melyek állaguk sérelme nélkül egy helyről egy másikra áttehetők, elmozdíthatók. Köznapi kifejezéssel: ingóságok. Az ingó-ingatlan fogalompár a dolgokat a természeti tulajdonságuk szerint osztja két részre, nevezetesen az állagsérelem nélküli elmozdíthatóság alapján.
Az ingó fogalma
A magyar polgári törvénykönyv nem határozza meg az ingó fogalmát. A polgári jogban az ingók meghatározására általában negatív módszert használnak; a törvénykönyvek rendszerint az ingatlan fogalmát definiálják, és az ezen kívüli dolgokat tekintik ingóknak. Az 1928-as Magánjogi törvényjavaslat ingatlanként határozta meg a telkeket, a föld felületének egyes részeit, alkotórészeikkel együtt, minden más dolgot ingónak tekintett. Frank Ignác szerint ingó az, "amit kár nélkül lehet a helyéből mozdítani és tovább vinni lehet."
Az ingók mint jogi fogalom története
Ezt a felosztást először a római jog ingó (res mobiles) és ingatlan (res immobiles) alkalmazta a klasszikus kor végén. Az ingó és ingatlan megkülönböztetése a rendi jogban vált jelentőssé. A középkorban az ingatlant különös szabályozás alá vonták, míg az ingók kisebb gazdasági jelentőségük miatt háttérbe szorultak, ennek oka, hogy a föld - mint a legfontosabb termelési egység volt az alapja a feudális társadalomnak. Napjainkban is az ingatlanok - általában földek, telkek - különös szabályozás alá esnek, mivel csak korlátozott mennyiségben állnak az emberek rendelkezésére, míg az ingó dolgok elvileg korlátlanul előállíthatók.
Az ingatlan és az ingók közti főbb különbségek
Az ingó tulajdonjoga az ingó dolog átvételével (jogérvényes birtokbavétellel) szerezhető meg. Magyarországon eltérő időtartammal történik az ingók-ingatlanok elbirtoklása is (ingók: 10 év, ingatlanok: 15 év). Kereskedelmi ügyletek tárgya pedig csak ingó dolog lehet. "Az ingókra vonatkozó tulajdonjog az ingatlanokkal összehasonlítva általában szabadabb, teljesebb, mivel az ingók a vagyoni-áruviszonyoknak sokkal elevenebbb tárgyai, mint az ingatlanok."[1]
Jegyzetek
- ↑ Lenkovics Barnabás: Dologi jog. Bp. 2001. 40. oldal
További információk
- Ingó és ingatlan elhatárolásának elmélete[halott link]
- Ingatlanok és ingók