Hollán Zsuzsa

Hollán Zsuzsa
Született	1920. október 26. Budapest[1]
Elhunyt	2008. október 31. (88 évesen) Budapest[1]
Állampolgársága	magyar
Házastársa	Révész György (1944 – 1986. december 23.)[2]
Foglalkozása	orvos hematológus politikus
Tisztsége	az MSZMP KB tagja (1975. március 22. – 1989. október 7.) kórházigazgató (1985–1990)
Iskolái	Magyar Királyi Pázmány Péter Tudományegyetem (–1947, orvostudomány)
Sírhelye	Farkasréti temető (20. körönd)[3]
MTMT
A Wikimédia Commons tartalmaz Hollán Zsuzsa témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Hollán Zsuzsa (Révész Györgyné, R. Hollán Zsuzsa) (Budapest, 1920. október 26. – Budapest, 2008. október 31.) magyar orvos, hematológus, egyetemi tanár. Az orvostudományok kandidátusa (1956), az orvostudományok doktora (1970).

Szülei: Hollán (Blau) Henrik (1882–1971)^[4] orvos, belgyógyász és Hornik Malvin (1887–1975)^[5][6] orvos voltak.^[7]Anyai nagyszülei Hornik Ármin (1852–1915)^[8] kántor és Róth Katalin. 1944-ben végzett a Pécsi Orvostudományi Egyetemen. 1945–1950 között a Szent Rókus Kórház II. Belgyógyászati osztályán segéd-, illetve alorvosként dolgozott. 1947-ben a Pázmány Péter Tudományegyetemen általános orvosi diplomát szerzett. 1950-ben belgyógyász vizsgát tett. 1950–1951 között az I. Belklinika gyakornoka volt. 1951–1954 között kórélettani aspiránsként tevékenykedett. 1954–1956 között a Magyar Tudományos Akadémia Kísérleti Orvostudományi Kutató Intézetének tudományos munkatársa, 1956–1970 között főmunkatársa, 1970–1991 között tudományos tanácsadója volt. 1959–1985 között az Országos Haematológiai és Vértranszfúziós Intézet igazgató-főorvosa, a főigazgató általános helyettese, 1985–1990 között főigazgatója volt. 1970–1990 között az Orvostudományi Egyetem haematológiai tanszékvezető egyetemi tanára volt. 1973–1982 között a Magyar Tudományos Akadémia levelező, 1982-től rendes tagja volt. 1975–1989 között az MSZMP KB tagja volt. 1976–1985 között a Magyar Tudományos Akadémia Elnökségének tagja volt. 1982–1986 között a Nemzetközi Haematológiai Társaság elnöke volt. 1988-tól az AIDS-egyesület elnöke volt. 1988–1989 között a KB Tudománypolitikai Munkaközösségének tagja volt.

Több mint 300 tudományos cikk, több könyvrészlet szerzője. A Haematológia című nemzetközi lap, az Orvosi Lexikon főszerkesztője volt. Az emberi vérfesték ősi alfa-lánca megkettőződésének első felismerője. Kutatási területe a haemoglobin és vérsejt membránszerkezete és működése, az immunreaktivitás, leukémia, vértranszfúzió.

1944-ben házasságot kötött Révész György (1915–1986) orvossal. Két gyermekük született: Révész Tamás (1945) orvos, az MTA doktora és Révész Mária (1946) orvos.

Sírjuk a Farkasréti temetőben található.

• A vérsejtrendszer idegrendszeri szabályozása. I–II. kötet Monográfia és kand. értek (Budapest, 1955)
• Az idegresectiós anaemia (MTA Biológiai és Orvosi Tudományok Osztályának Közleményei, 1958)
• Adatok a reticuloendotheliasis rendszer működése és a tumorfejlődés összefüggéseihez (MTA Biológiai és Orvosi Tudományok Osztályának Közleményei, 1959; angolul: Acta Medica, 1959)
• A mellékvesekéreg szerepe az idegresectiókat követő anaemia és trophikus zavarok kialakulásában (Stark Ervinnel, Orvosi Hetilap, 1959. 1.)
• Trophikus fekély, mellékvese és flavonok (Orvosi Hetilap, 1960. 8.)
• A csontvelő átültetéséről (Orvosképzés, 1961)
• A csontvelő-transzfúzió néhány problémája – A vértranszfúzió korszerű problémái az OVSZ tízéves fejlődésének tükrében (Haematologia Hungarica, 1961)
• Csontvelő-átültetés és leukaemia (Magyar Onkológia, 1961)
• Az Országos Vérellátó Szolgálat 10 éves jubileumi kongresszusának előadásai. I–II. kötet. Főszerkesztő: Hollán Zsuzsa. Szerkesztő: Gerendás Mihály, István Lajos, Novák Ernő (Budapest, 1961)
• A vérátömlesztés alapismeretei. Szerkesztette: Novák Ernővel (Az Egészségügyi Minisztérium kiadványa. Budapest, 1961; 2. javított kiadás: 1965)
• Normális és idegresecált patkányok serumfehérje képe – A malignus reticulosis syndroma – A vér fibrinogén tartalmának gyors meghatározása (Haematologia Hungarica, 1962)
• A vérsejtrendszer idegi szabályozása (Haematologia Hungarica, 1962 és Orvosképzés, 1962)
• Műanyagszerelékek használata a vérkonzerválás és a vérátömlesztés gyakorlatában – A serumfehérje kép dinamikus változásával és lipaemiával járó „szőlőfürtsejtes” plasmocytoma (Solti Verával, Haematologia Hungarica, 1963)
• A transzfúzió alapproblémái (1965)
• Főbb transzplantációs antigének megoszlása „0” Rh0 (D) negatív magyar véradók között (Orvosi Hetilap, 1971)
• Véradás, vérkonzerválás és vérátömlesztés (Langfelder Máriával, Az Országos Haematológiai és Vértranszfúziós Intézet Könyvtára. 1. Budapest, 1971)
• Haemoglobinok és haemoglobinopathiák (1972)
• A vérsejtek felépítése és működése (1980)
• A transzfúzió indikációi (Orvosi Hetilap, 1988. 6.)
• Management of Blood Transfusion Services (1990)
• Szabad gyökök élettani, kórélettani szerepe és a kimutatásukra szolgáló módszerek (Klinikai és kísérletes laboratóriumi medicina, 1996)
• Az Országos Vértranszfúziós Szolgálat története (Transzfúzió, 1999)
• Az egészségügy az ezredfordulón Magyarországon (Magyar Tudomány, 2001)
• A DNS-vizsgálatok helye a szakértői munkában (Lontainé Santora Zsófiával, Belügyi Szemle, 2002)
• A „vérpótszerekről” jelenlegi ismereteink alapján (Orvosi Hetilap, 2003. 49.)

• Szocialista Munkáért Érdemérem (1960)
• Kiváló Orvos (1962)
• Haza Szolgálatáért Érdemérem (arany, 1966)
• Akadémiai Díj (1969)
• Felszabadulási Jubileumi Emlékérem (1970)
• Munka Érdemrend Arany fokozata (1972)
• Állami Díj (1975)
• Szocialista Magyarországért Érdemrend (1980)
• Hetényi Géza-emlékérem (1980)
• a Magyar Hematológiai Társaság Nagydíja (2000)
• Pro Sanguinis Emlékérem (2000)
• A Magyar Érdemrend lovagkeresztje (polgári tagozat, 2003)
• Freddie Mercury-díj (2003)

• Hermann Péter: Ki Kicsoda 2002 CD-ROM, Biográf Kiadó ISBN 9638477644
• Névpont.hu
• Elhunyt Hollán Zsuzsa - HVG

• Bernát Iván: Hollán Zsuzsa: Haemoglobinok és haemoglobinopathiák (Magyar Tudomány, 1973)
• Elődi Pál: Hollán Zsuzsa: Haemoglobinok és haemoglobinopathiák (MTA Biológiai Tudományok Osztálya Közleményei, 1973)
• Természettudományos és műszaki ki kicsoda? Szerkesztette: Schneider László, Szluka Emil (Budapest, 1988)
• Hübners Who is Who. 2. kiegészítő kötet (Zug, 2004)
• Hollán Zsuzsa halálára (Népszabadság, 2008. november 3.)
• Hollán Zsuzsa orvos-hematológus. 1920–2008. Szerkesztette: Herzka Ferenc (Akadémikus portrék. Nők a tudományban. Budapest, 2009)
• Nők a magyar tudományban. Szerkesztette: Balogh Margit, Palasik Mária (Budapest, 2010)
• Hollán Zsuzsa (Egyetemi Élet, 2012. április)