Hild János-díj

Hild János-díj
Budapest XIII. kerületének díja
Szervezet neve	Magyar Urbanisztikai Társaság
Székhely	Budapest
Alapítás éve	1968
Ország	Magyarország
Díjátadás
Első díjátadás	1968.
Legutóbbi díjátadás	2019.
Hivatalos weboldal
hivatalos oldal
A Wikimédia Commons tartalmaz Hild János-díj témájú médiaállományokat.

A Magyar Urbanisztikai Társaság (MUT) 1968 óta Hild János-díjjal ismeri el a településfejlesztésben, illetve a településrendezésben kiemelkedő eredményt elérő személyek, illetve települések önkormányzatainak munkáját. 1996 óta a páros években a települési, páratlanokban pedig az egyéni Hild János-díjakat adják át. 2016-ig összesen 63 település, valamint 79 személy részesült ebben a kitüntetésben.^[1]

A díj nevét Hild János építész után kapta, aki 1805-ben elkészítette Pest első általános rendezési tervét, amit az első magyar városrendezési tervként tartanak számon.^[2]

A Magyar Urbanisztikai Társaság elnöksége által kiadott 1968-as alapító határozat szerint a díjat olyan települések nyerhetik el, amelyek korszerű urbanisztikai szemléletet alkalmazva hajtanak végre eredményes fejlesztéseket. A városok és községek nem egy-egy épülettel, vagy beruházással, hanem egy hosszabb fejlesztési folyamattal pályázhatnak. A győztes városok kötelesek az érem nagyított változatát köztéri szoborként, vagy emléktáblaként kihelyezni, több esetben a települések határában is megjelenik feliratként a névtábla mellett. Egy évben legfeljebb három település kaphatja meg a díjat, külön elbírálás alá esnek a 2000 fő alatti, a 2000–20 000 fős és a 20 000 fő feletti népességű városok.^[3]

Személyek esetében azoknak a munkásságát ismeri el, akik az urbanisztikai szemléletmódot követve értek el kiemelkedő szakmai, tudományos, oktatási, illetve társadalmi teljesítményt, valamint azokat is díjazzák, akik jelentős könyveket, cikkeket írnak az urbanisztika témájában. A MUT-ban végzett munkásság elismerésére is Hild-díjat adományoztak, a rendszerváltás után azonban külön díjat hoztak létre a szervezet munkatársainak, a Barna Gábor emlékérmet. A Hild-díjas személyek egy emlékérem és oklevél mellett pénzjutalmat is kapnak.^[4]

2005-ben volt 200 éves Pest Város Szabályozási Terve, melyet Hild János neve fémjelez. A Magyar Urbanisztikai Társaság Elnöksége ezért ezt az évet Hild János Emlékévnek nyilvánította.

Évszám	Település[5]	Kép	Indoklás[6]
1968	Salgótarján		A városközpont rekonstrukciója és a város fejlesztése
1969	Sopron		A történelmi városközpont megújítása: korszerű lakókörülmények megteremtése a kulturális örökség megőrzése mellett
1970	Székesfehérvár		A város fejlesztése
1971	Győr		Városfejlesztés és városrekonstrukció
1972	Debrecen		Városfejlesztés
	Szombathely		Városfejlesztés
1973	Budapest		A főváros fejlesztése
1974	Gyula		Városfejlesztés
1975	Zalaegerszeg		Városfejlesztés
1976	Szekszárd		Kommunális ellátás fejlesztése, sikeres iparosodás
	Kecskemét		Szellemi centrummá fejlődés
1977	Szolnok		Városfejlesztés, városkonstrukció
	Eger		Városfejlesztés, települési hagyományok megőrzése
1978	Nyíregyháza		Gyors ütemű és arányos fejlesztés
	Kőszeg		Városfejlesztés, települési hagyományok megőrzése
1979	Szeged		A gyors ütemű városfejlődést követni tudó városfejlesztés
1980	Szentendre		Harmonikus városfejlesztés, művészeti hagyományok őrzése és idegenforgalom-fejlesztés
1981	Mátészalka		Város építés és szépítés
	Nagykanizsa		Színvonalasan kialakított új lakóterületek, nagy zöldfelületek
1982	Kazincbarcika		Dinamikus és harmonikus városteremtő tevékenység
	Sárvár		Harmonikus városfejlesztés
1983	Nagyatád		Harmonikus városfejlesztés a várossá válás során
1984	Csongrád		Harmonikus városfejlesztés
	Mezőhegyes		Harmonikus városfejlesztés
1986	Pécs		Harmonikus városfejlesztés, történelmi városközpont megújítása
1987	Ajka		Emberarcú városteremtés
	Sárospatak		Hagyományost és modernt ötvöző harmonikus fejlesztés
1988	Kiskunhalas		Tervszerű, környezetkultúrát magas szinten megvalósító fejlesztés
1989	Pápa		Műemlékjellegű épületek megóvása, restaurálása
	Mosonmagyaróvár		Hagyományteremtő és őrző tevékenység
1990	Kaposvár		A belváros rekonstrukciója
1996	Szentgotthárd		Városfejlesztés a történelmi tragédiák árnyékában
	Ferencváros		Kiemelkedő városrendezés, példaértékű tömbrehabilitáció
	Hódmezővásárhely		Kimagasló városfejlesztés a polgári szervezetek bevonásával
	Tokaj		Magas színvonalú települési környezet, harmonikusan összehangolva a városfejlesztéssel
1998	Berettyóújfalu		Tervszerű településfejlesztés, eredményes városépítő munka
	Csenger		Példaértékű városfejlesztés, igényes városi környezet
	Csurgó		A működés és az esztétikai arculat igényes átalakítása
	Szerencs		Tervszerű településfejlesztés, eredményes városépítő munka
	Paloznak		A Balaton-felvidék hagyományos faluképének megőrzése eredményes községrendezéssel. Az első község amely elnyerte a díjat
2000	Barcs		Kiemelkedő városfejlesztés
	Martfű		Magas színvonalú városépítő és fejlesztő tevékenység
	Gyöngyös		Magas színvonalú városépítő és fejlesztő tevékenység
	Heves		Magas színvonalú városépítő és fejlesztő tevékenység
2002	Mohács		Eredményes környezetátalakítási és településfejlesztési tevékenység
	Balatonboglár		Településrendezési tervekkel megalapozott esztétikus városfejlesztés
	Hajós		Korszerű urbanisztikai szemlélet a település irányításában, helyi értékek óvása
2004	Gödöllő		Több évtizedes céltudatos, példamutató, szakmailag megalapozott városépítés, közösségépítés és építészet
	Mórahalom		Közintézmények fejlődése, a tanyavilág örökségének megőrzése
	Tapolca		Szellemi, természeti és épített értékek védelme, eredményes településrendezési munkák és az új kihívásokra reflektálva szervezi lakosai életét és közéletét
2006	Nagyatád		Emberarcú település megteremtése, műemlékek, helyi értékek megóvása, parkok gondozása és szobrok állítása
	Vasvár		Települési hagyományok ápolása, épített értékek védelme, kistérségi szervező erő
	Kötcse		Épített és táji környezet megmentése, a teljes lakosság bevonása a harmonikus községfejlesztésbe
2008	Gyula		A történelmi városközpont közterületeinek fejlesztése
	Balatonfüred		A város egyéni arculatának megőrzése, európai színvonalú közösségi terek létrehozása[7]
2010	Hajdúböszörmény		Harmonikus értékőrző fejlesztés[8]
	Makó		Következetes és összehangolt stratégiai fejlesztés[8]
2012	Mosonmagyaróvár		Színvonalas, integrált településfejlesztés[9]
	XIII. kerület		A kerület céltudatos, integrált, fenntartható stratégiai fejlesztése[10]
2014	Budajenő		Örökségtudatos településfejlesztés[11]
	Nagykőrös		Sokszínű, dinamikus középvárosi fejlődés[11]
	Vác		Értékelvű, koordinált városfejlesztés[11]
2016	Józsefváros		Következetes és sokszínű városfejlesztési munka és városmarketing[12]
	Kisújszállás		Tudatos és eredményes középvárosi fejlesztés
	Tihany		Újszerű, integrált és sokszereplős stratégiai településfejlesztés[13]
2018	XII. kerület		Kimagasló, emberközpontú városfejlesztés[14]
2021	X. kerület		Integrált szemléletű, tudatos városrehabilitáció[15]
	Kecskemét		Stratégiai szemléletű, mintaértékű integrált településfejlesztés[15]
2022	Szeged		Tervszerű, összefüggő és fenntartható településfejlesztés,[16] másodszorra nyerte el a város a díjat

• 2023
  • Gerzánics Annamária (a balatoni települések közérdekű rendezéséért és szabályozásáért)
  • Németh Nándor (a leszakadó falvak felzárkóztató fejlesztéséért végzett elhivatott és innovatív szakmai munkásságáért)^[18]
• 2021
  • Alföldi György
  • Körmendy Imre
  • Lados Mihály (posztumusz)^[19]
• 2019
  • Kovács Zoltán
  • Ongjerth Richárd^[20]
• 2017
  • Bernáth Mihály^[21]
• 2015
  • Lantay Attila
  • Philipp Frigyes
  • Schneller István^[22]
• 2013
  • Aczél Gábor
  • Brenner János
  • Keresztes Sándor^[23]
• 2011
  • Albrecht Ute
  • dr. Locsmándi Gábor
  • dr. Lukovich Tamás^[24]
• 2009
  • András István
  • dr. Enyedi György
  • dr. Horváth Béla
• 2007
  • Farkas Tibor
  • Koszorú Lajos
• 2005
  • Meggyesi Tamás
  • Miklóssy Endre
  • Szilágyi Domokos
• 2003
  • Berényi András (újpesti főépítészi tevékenységéért, következetes és kitartó munkájáért)
  • Hübner Mátyás (több évtizedes kimagasló tervezői, oktatói, szakmai közéleti munkásságáért)
  • Maróthy Győző (iskolateremtő tevékenységéért, amellyel sokrétű és elmélyült tudását, valamint tapasztalatát önzetlenül és hatékonyan tudta munkatársainak átadni)
• 2001
  • Ágostházi László (több évtizedes oktatói, tervezői tevékenységéért)
  • Csaba Gyula (intaértékű településrendezési munkáiért, amelyekre a racionális mérnöki megközelítés, a gazdasági és építészeti-térformálási szempontok együttes érvényesítése a jellemző)
  • Kemény Bertalan (kiemelkedő urbanisztikai munkásságáért, különös tekintettel a Falugondnoki hálózat létrehozásáért)
  • Dr. Kiss István (az urbanisztika érdekében kifejtett kimagasló, sokoldalú tevékenységéért, posztumusz)
• 1998
  • Berényi Mária (kiemelkedő településrendezési tervező munkásságáért, példamutató urbanisztikai oktatói tevékenységéért)
  • Paksy Gábor (a Társaság rendszerváltás utáni sikeres megújulásáért, gazdasági megerősödéséért, különösen a hosszú távú jövő megalapozásáért a MUT elnökeként)
  • Virányi István (kimagasló városrendezői munkásságáért, különösen a kaposvári főépítészi munka példaszerű ellátásáért)
• 1997
  • Dr. Baráth Etele (a hazai regionális tervezésben és annak szakmai irányításában végzett kiemelkedő tevékenységéért, valamint az urbanisztikai szemlélet következetes képviseletéért a Parlament munkájában)
  • József Dénes (egyetemi oktatói, szakirodalmi tevékenységéért, különös tekintettel a városesztétika kérdéseire, posztumusz)
  • Körmendy János (a győr-moson-sopron megyei főépítészi munkakör magas színvonalú ellátásáért és szakmai közéleti tevékenységéért)
  • Pásztor Béla (a Veszprém élén polgármesterként, 1965 óta kifejtett következetes várospolitikai, városépítő tevékenységéért)
• 1996
  • Feigl Ferenc (Barcs városközpontja példaértékű fejlesztésének végrehajtásáért)
  • Gömöry János (több évtizedes kimagasló pécsi főépítészi munkásságáért)
  • Molnár Attila (több évtizedes kimagasló, innovatív városrendezési tervezői munkásságáért)
• 1995
  • Dr. Bors Zoltán (a Vas megyei kastélymentő program kezdeményezéséért és végrehajtásáért, általában a kultúrtörténeti értékek megmentéséért, valamint a magyar-osztrák területfejlesztési bizottság megalapozásáért)
  • Németh Miklós (húsz éven keresztül magas színvonalon végzett területfejlesztési, területrendezési szervezési munkájáért)
  • dr. Winkler Gábor (új szemléletű várostervezői tevékenységéért, mellyel sikerült a speciális „műemléki rekonstrukciós tervek” történeti szemléletét az érvényes városrendezési tervhierarchiába átültetni)
• 1990
  • Dr. Stadler József (az urbanisztika területén kifejtett magas színvonalú tervezői és szakmai közéleti tevékenységéért)
  • Dr. Vidor Ferenc (az urbanisztika területén kifejtett kimagasló tervezői, oktatói és tudományos tevékenységéért, valamint az Urbanisztikai Továbbképző Tanfolyam megszervezéséért)
  • Jantner Antal (építésügyi és városfejlesztési miniszterhelyettesként az urbanisztikai szakma érdekében kifejtett tevékenységéért)

• 1989
  • Füle Lajos (kiemelkedő tervezési, műszaki fejlesztési, tudományos kutatási munkásságáért)
  • Preininger Ferenc (Kőszeg város fejlesztésének érdekében kifejtett tevékenységéért tanácselnökként)
• 1988
  • Czinek Miklós (Szombathely város fejlesztése érdekében kifejtett reformer tevékenységéért a település tanácselnökeként)
  • Mező Mihály (Kecskemét város fejlesztése érdekében kiejtett tevékenységéért a település tanácselnökeként)
  • Dr. Radó Dezső (a környezetvédelem, azon belül a zöldfelületek védelmének érdekében kifejtett gyakorlati, oktatói és irodalmi tevékenységéért)
• 1987
  • Hamvas János (Nagyatád várossá fejlődése érdekében kifejtett kimagasló településpolitikai és igazgatási munkásságáért a város tanácselnökeként)
  • Dr. Mőcsényi Mihály (a tájrendezés és a zöldfelületgazdálkodás terén kifejtett több évtizedes eredményes kutató, oktató és gyakorlati munkásságáért)
• 1986
  • Barna Gábor (a településfejlesztésben több évtizeden át végzett kimagasló igazgatási, szakirodalmi és társadalmi munkájáért)
  • Dr. Horváth Béla (a településfejlesztésben – az építésigazgatásban, a szakirodalomban és a társadalmi szervezetekben – végzett több évtizedes kimagasló munkájáért)
• 1985
  • Paksy Gábor (a terület- és településfejlesztés terén kifejtett több évtizedes kiemelkedő tevékenységéért)
  • Dr. Springer Ferenc (a Velencei-tó fejlesztése érdekében végzett munkásságáért)
• 1984
  • Dr. Ács István (városfejlesztési munkásságáért Debrecen tanácselnökeként)
  • Dr. Korbonits Dezsőné (sokoldalú tevékenységéért a a városrendezési és építészeti tervezés terén)
• 1983
  • Mózes Pál (városfejlesztési munkásságáért Nagykanizsa tanácselnökeként)
  • Szilágyi Lajos (több évtizedes kiemelkedő településfejlesztési és közéleti munkásságáért)
• 1982
  • Brenner János ( oktatási és tervezői tevékenységéért a városépítés terén)
  • Fazakas Péter (példaszerű főépítészi munkájáért)
• 1980
  • Körmendi Klára (több évtizedes munkásságáért a településhálózatfejlesztés területén)
  • Varga Gyula (Tata tanácselnökeként végzett munkájáért a város fejlesztésében)
• 1979
  • Kismarthy Lechner Gyula (kimagaslóan eredményes városrendezői munkásságáért)
  • Dr. Perényi Imre (kimagasló közéleti, oktatási és várospolitikai tevékenységéért több évtizeden át)
• 1978
  • Dr. Erdély Sándor (a várospolitika és a városgazdaság terén végzett kiemelkedő közéleti munkásságáért Sopron tanácselnökeként)
  • Dr. Korompay György (az urbanisztika terén végzett több évtizedes kiemelkedő oktató és kutató munkásságáért)
• 1977
  • Dr. Gonda György (várospolitikai és városigazgatási munkásságáért)
  • Dr. Preisich Gábor (elméleti és gyakorlati munkásságáért az urbanisztika területén és szerepvállalásáért Budapest fejlesztésében)
  • Dr. Sarlós István (a MUT élén (1966-1977) végzett várospolitikai tevékenységéért)
• 1976
  • Bakács Tibor (Tevékenységéért a település-egészségügy és az urbanisztika területén)
  • Mester Árpád (két és fél évtizedes városrendezési és tervezési tevékenységéért)
• 1975
  • Berczik András (kiemelkedő munkásságáért a városi közlekedés és urbanisztika területén)
  • Kustos Lajos (munkásságáért a gyakorlati városfejlesztésben)
• 1974
  • Granasztói Pál (tudományos és közéleti tevékenységéért az urbanisztika területén)
  • Tapolczai Jenő (sok évtizedes várospolitikai tevékenységéért Dunaújváros, majd Fejér megye tanácselökeként)
• 1973
  • Heim Ernő (Budapest városépítésében végzett munkásságáért)
• 1972
  • Borsos József (városgazdálkodási, városüzemeltetési és egyetemi oktatói tevékenységéért)
  • Reile Géza (25 éves tevékenységéért Kecskemét tanácselnökeként , a város fejlesztéséért)
• 1971
  • Dercsényi Dezső (kiemelkedő eredményeiért a városméretű műemlékvédelem terén)
  • Zsitva Tibor (munkásságáért a magyar várostervezésben)
• 1970
  • Perczel Károly (eredményes munkásságáért az urbanisztika, különösen a regionális tervezés területén)
  • Tilinger István (kimagasló eredményeiért a városfejlesztés terén)
• 1969
  • Ormos Imre (úttörő munkájáért a kerttervezés és kertépítés terén)

A Wikimédia Commons tartalmaz Hild János-díj témájú médiaállományokat.