Hendi Ilma
Hendi Ilma | |
Született | 1947. január 30.[1] Székelyudvarhely |
Elhunyt | 2021. november 28. (74 évesen)[2] Genf |
Állampolgársága | magyar |
Házastársa | Hendi Péter |
Foglalkozása | |
| |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Hendi Ilma (Székelyudvarhely, 1947. január 30. – Genf, Svájc, 2021. november 28.) költő, író, műfordító.
Élete
1966-tól 1969-ig joghallgató volt Budapesten. 1969. március 15-én házasságot kötött Hendi Péter íróval. 1969-ben nyugatra távoztak. Svéd állampolgárként a Göteborgi Egyetemen “Fil. kand.” diplomát szerzett. 1980-tól egy évig Münchenben, majd Genfben élt. Utoljára az ENSZ WIPO-nál volt alkalmazásban. Svájcban filozófiai és lélektani tanulmányokat folytatott, néhány szemesztert az orvostudománynak is szentelt. Utazásai: Izland, Amerikai Egyesült Államok, Japán, Thaiföld, stb.
Élete legdöntőbb fordulatát az okkultista[3], ezoterikus[4][5], saját bevallása szerint tisztánlátó[6][7], Rudolf Steiner-i szellemtudomány adta. Fordított németből, svédből és franciából. Hendi Ilma Svájcban, Franciaországban és Magyarországon élt.
Művei
- Rózsa óra, versek (1985, 1990, 1993, 1996, 2003)
- Kozmikus hő, versek (1985)
- Cédrusok közt citadella, forgatókönyv (magyar, német, francia nyelven) (1995, 2012)
- Út, fényes út, rigmusmozaikok (1995, 1998, 2004)
- Szelma Lagerlöf naplója, színmű (1990, 1999, 2015)
- Szigorú angyali gyógyír, idézetnaptár, (gondolatok az év minden napjára (2023)
- Idézetgyűjtemények
- És megmutatom teljes erőtöket (1989, 2001, 2006)
- Mély, mély misztérium (1998)
- Az én dicsőségem (1996)
- Míg vándorként élünk e testben (1996)
- Világosságul melegséget ajándékozni (1997)
- A szót, a kékmadárként szálldosót, Idézetnapló (2015)
- Műfordítások
- Rudolf Steiner – A karma megnyilvánulásai (1991, 1996, 1999)
- Rudolf Steiner – Meditációs könyv (1996)
- Rudolf Steiner – A beavatás kapuja (misztériumdráma) (2005)
- Rudolf Steiner – Léleknaptár (1995)
- Jakob Streit – Nevelés, iskola, szülői ház és a Steiner pedagógia (1995)
- Arman Sahihi – Óperzsa számmisztika (1995)
- Goethe (2001)
- Noválisz (2002)
- Berthold Wulf – A Föld aromája és sója, versek (1996, 2022)
- Magnóliahódolat Marie Steinernak, versek (német-magyar, 1998)
- Szelma Lagerlöf – Mi Urunk és Szent Péter, novella (1995)
- Christian Bobin – Egy könyvtár felhőkből – Une bibliothèque de nuage (francia-magyar, 2011)
- Simon Heppel, O.P. – Üdv néked, szép mai nap! (2018)
- Selma Lagerlöf – Mi Urunk és Szent Péter –Vår Herre och Sankte Per – Unser Herr und der heilige Petrus – Notre Seigneur et Saint Pierre – Our Lord and Saint Peter (magyar-svéd-német-francia-angol, 2019)
- Lennart Dahl – Egy másik valóság – En annan verklighet (svéd-magyar, 2020)
- Albert Steffen – Sorssaru és szellemsisak (2022)
- Idegen nyelvű kötetek
- Das Tagebuch der Selma Lagerlöf (német, francia, angol) (1998)
- Und ich zeige euch eure volle Kraft (német idézetgyűjtemény) (1992)
- Dem Denken zur Klarheit Wärme Schenken (német idézetgyűjtemény) (2002)
- Et je vous montre votre pleine force (francia idézetgyűjtemény) (1993)
- Citadell bland cederträd, Dagbok av Selma Ottilia Lovisa Lagerlöf (svéd) (1999)
- Wsrod cedrów cytadela, Pamietnik Selmy Lagerlöf (lengyel) (2007)
- Ed io vi mostrerò la vostra piena forza (olasz idézetgyűjtemény) (2008)
- Och jag visar er er fulla kraft (svéd idézetgyűjtemény) (2008)
- További kötetek
- Kölcsey Ferenc – Parainesis (2002)
- Egyperces randevúk Philippe Zeissiggal (francia, magyar, 2000, 2012)
- Henri-Frédéric Amiel (2010)
- Hangkazetták
- Rózsa óra
- Hódolat Hamvas Bélának;
- Aranypohár, hódolat Áprily Lajosnak
- Hommage Lennart Dahlnak
- Hódolat Per Lagerquistnak
- „Szobránál szebb volt az ember”, Szécsi Margit est
- „Amfórák, amfórák”, Berthold Wulf est
- Kalevala est
- Francia költőkkel
- Attila és Flóra
- Ihletett randevú a svájci Philippe Zeissiggal
- Elemzések, kritikák
- Kodolányi Gyula: „Igen”
- Gráf Lenke: „Nemzetőr”
- Illyés Elemér: „Katolikus Szemle”
- Petrőczi Éva: „Reformátusok lapja”
- Jákob Streit: „Goetheanum”, „Mitteilungen”, Svájc
- Hans L. Büchenbaher: Németország
- Jancsó Adrienne: Hendi Ilma versei, hangkazetta (1990)
Jegyzetek
- ↑ Francia Nemzeti Könyvtár: BnF források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2019. december 30.)
- ↑ https://hommages.ch/defunts/ilma-hendi, Gyászjelentése
- ↑ Staudenmaier, Peter (2008. február 1.). „Race and Redemption: Racial and Ethnic Evolution in Rudolf Steiner's Anthroposophy” (angol nyelven). Nova Religio 11 (3), 4-36. o. DOI:10.1525/nr.2008.11.3.4. ISSN 1092-6690.
- ↑ "Who was Rudolf Steiner and what were his revolutionary teaching ideas?" Richard Garner, Education Editor, The Independent
- ↑ Some of the literature regarding Steiner's work in these various fields: Goulet, P: "Les Temps Modernes?", L'Architecture D'Aujourd'hui, December 1982, pp. 8–17; Architect Rudolf Steiner Archiválva 2015. szeptember 24-i dátummal a Wayback Machine-ben. at GreatBuildings.com; Rudolf Steiner International Architecture Database; Brennan, M.: Rudolf Steiner ArtNet Magazine, 18 March 1998; Blunt, R.: Waldorf Education: Theory and Practice – A Background to the Educational Thought of Rudolf Steiner. Master Thesis, Rhodes University, Grahamstown, 1995; Ogletree, E.J.: Rudolf Steiner: Unknown Educator, Elementary School Journal, 74(6): 344–352, March 1974; Nilsen, A.:A Comparison of Waldorf & Montessori Education Archiválva 2013. október 10-i dátummal a Wayback Machine-ben., University of Michigan; Rinder, L: Rudolf Steiner's Blackboard Drawings: An Aesthetic Perspective Archiválva 2005. november 29-i dátummal a Wayback Machine-ben. and exhibition of Rudolf Steiner's Blackboard Drawings Archiválva 2007. február 2-i dátummal a Wayback Machine-ben., at Berkeley Art Museum, 11 October 1997 – 4 January 1998; Aurélie Choné, "Rudolf Steiner's Mystery Plays: Literary Transcripts of an Esoteric Gnosis and/or Esoteric Attempt at Reconciliation between Art and Science?", Aries, Volume 6, Number 1, 2006, pp. 27–58(32), Brill publishing; Christopher Schaefer, "Rudolf Steiner as a Social Thinker", Re-vision Vol 15, 1992; and Antoine Faivre, Jacob Needleman, Karen Voss; Modern Esoteric Spirituality, Crossroad Publishing, 1992.
- ↑ Steiner, Correspondence and Documents 1901–1925, 1988, p. 9. ISBN 0880102071
- ↑ Ruse, Michael. The Problem of War: Darwinism, Christianity, and Their Battle to Understand Human Conflict. Oxford University Press, 97. o. (2018. november 12.). ISBN 978-0-19-086757-7
Források
- Kortárs magyar írók 1945-1997 Bibliográfia
- NYUGATI MAGYAR IRODALMI LEXIKON ÉS BIBLIOGRÁFIA
- Új Magyar Irodalmi Lexikon – Akadémiai Kiadó, Budapest, 1994
További információk
- Saját honlapja
- Irodalomportál
- Erdély-portál