Gyalui vár

Gyalui vár
Ország	Románia
Mai település	Gyalu Kolozs megye
Épült	15. század
Állapota	elhanyagolt
LMI-kód	CJ-II-a-B-07673
Elhelyezkedése
Gyalui vár Pozíció Románia térképén
é. sz. 46° 45′ 25″, k. h. 23° 22′ 57″46.756842, 23.38239246.756842°N 23.382392°EKoordináták: é. sz. 46° 45′ 25″, k. h. 23° 22′ 57″46.756842, 23.38239246.756842°N 23.382392°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Gyalui vár témájú médiaállományokat.

A gyalui vár reneszánsz stílusú várkastély. Romániában, Erdélyben, Kolozs megyében található, Kolozsvártól 17 km-re nyugati irányban.

Gyaluban a kolozsvári Erdélyi Történelmi Múzeum munkatársai ásatásokat végeztek, hogy Gyalu vezér (Gelu román vajda) várát megtalálják, ám nem jártak sikerrel, helyette római kor előtti település nyomaira bukkantak, csiszolt kőkorszak és a bronzkor idejében élt népesség településnyomait találták meg.

A mai gyalui várkastély építését a 15. századra teszik, várnagyát 1439-ből származó dokumentum említi először. A várbirtok kezdetben a váradi, majd az erdélyi püspökséghez tartozott. 1556-ban a vár a kamara tulajdonába került.

A 16. század vége felé a Kendi család birtokolja. 1594-ben Báthory Zsigmond fejedelem itt végeztette ki Kendi Ferenc és Bornemissza János törökpárti főurakat. 1599-ben Vitéz Mihály vajda – több más településsel együtt - Gyalut is elpusztította. 1605-ben Bocskai István vette be a várat. 1660-ban II. Rákóczi György Szászfenes, Gyalu és Kapus között ütközött meg a törökökkel, miután bele is halt sérüléseibe.

Báthory Zsigmond az erdélyi püspökség visszaállítását követően Gyalu várát Naprágyi Demeter püspöknek adományozza. Naprágyi 1601-es száműzetését követően Kamuthi Farkas szerezte meg a várat Báthory Gábortól.

Gróf Losonczi Bánffy Dénes dobokai főispán lett az új tulajdonos. 1702-ben gróf Bánffy György erdélyi kormányzó itt tartotta lánya fényes esküvőjét.

A Rákóczi-szabadságharc alatt a kurucok sokáig ostromolták és csak a II. Rákóczi Ferenc fejedelemmé választását követően sikerült bevenni.

Az idők folyamán megrongálódott kastély második emeletét 1836-ban lebontották, 1861-ben pedig tűzvész pusztította el a tetejét. A tűzvész után a várárkokat betemették és parkot alakítottak ki az épület körül.

Az 1850 után többször is gazdát cserélt várbirtokot a Bánffyak visszaszerezték és 1911-ben jelentős átalakításokat végeztek az épületen.

1948-ig a Barcsay család birtokolt a várat. Barcsay Tamás Bánffy Katinkát vette el feleségül, így került a kastély a Barcsayak birtokába.

A második világháború után az eredeti berendezése teljesen elpusztult. 1951-ben a kastély kertben található gazdatiszti lakásba közigazgatási hivatalt telepítettek, míg a várkastély épületében gyermektábor, gyermeküdülő majd 1960-tól fogyatékos gyerekek iskolája kapott helyet, egészen 2002-ig, azóta üresen áll. A kastély rendbetétele nagyon sokba kerülne, de ennek ellenére a helyreállítása és kulturális célú hasznosítása évek óta foglalkoztatja a helyi magyar közösséget.

A szocialista rendszer alatt elkobzott ingatlanok visszaszolgáltatását szabályozó törvény alapján Barcsay Tamás Kanadában élő, magyar származású történelemprofesszor 2002-ben visszaigényelte a kastélyt, de csak a 2010-es évek elején sikerült visszaszerezni. Az örökösöktől Nagy Elek üzletember vásárolta meg, és az általa alapított Erdélyi Hagyományok Alapítvány – Fundația Tradiții Transilvane (EHA) tulajdonába adta.^[1]

A várkastély felújítására a Tektum Architectura & Arta építész tervezőiroda tervei alapján, 2017-ben elnyert pályázat után került sor 2018 és 2023 között. A 30 millió lejt meghaladó költségeket az Európai Unió és a magyar kormány támogatása mellett az EHA 3 millió eurós hozzájárulása fedezte.^[1] 2024. május 17-én átadták a nagyközönségnek.^[2]

Ez a szócikk vagy szakasz tervezett vagy jövőbeni eseménnyel kapcsolatos információkat tartalmaz. Az adatok lehetnek spekulatív természetűek, a tartalom pedig – az esemény közeledtével, illetve további információk beérkeztével – jelentősen változhat. Legutóbbi módosítás: 2024. augusztus 7.

A tervek szerint a felújítás 2024-től a szomszédos római castrum és a kastélypark rendbetételével folytatódik, melyhez szintén európai uniós támogatást nyert el a tulajdonos.^[1]

A mai kastély négyszög alakú, melyhez három kör és egy sokszög alaprajzú torony tartozik.

• Fogarasi László-Váradi István: Kalotaszeg és környéke (EKE Kolozsvári Osztály, 2004)
• Borbély Tamás, Újvári T. Ildikó: Szabadság napilap (Kolozsvár), 2004. március 18.
• Ördög I. Béla: Szabadság napilap (Kolozsvár), 2007. július 27.

• castelwassbanffygilau.ro
• gyalucastle.com
• Virtuális Kalotaszeg honlapja – KalotaNET
• [1]