Gertrud Lutz-Fankhauser
| Gertrud Lutz-Fankhauser | |
| Született | Fankhauser[1] 1911. március 7.[2] Rechthalten[1] |
| Elhunyt | 1995. június 29. (84 évesen)[2][1] Burgdorf[3][1] |
| Állampolgársága | svájci |
| Házastársa | Carl Lutz[1] |
| Foglalkozása |
|
| Kitüntetései | Világ Igaza díj (1978. február 13.)[4] |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Gertrud Lutz-Fankhauser (Rechthalten, Fribourg kanton, 1911. március 7. – Burgdorf, 1995. június 29.) svájci diplomata, humanitárius aktivista, az UNICEF alelnöke. 1978-ban Jad Vasem a Világ Igaza kitüntetést adományozta neki.[5]
Pályafutása
Kereskedelmi iskolát végzett Bernben és Fribourgban, majd Angliába ment szakmai gyakorlatra. 1930-ban kivándorolt az Egyesült Államokba. 1931 és 1934 között a svájci konzulátuson dolgozott Saint Louisban. Ott ismerte meg férjét, Carl Lutz-cot.
1935-ben férjét Jaffába, Palesztinába, a népszövetségi mandátum-területre helyezték. 1939-ben Tel-Avivban képviselte többek között a Harmadik Birodalom érdekeit. Gertrud humanitárius szolgálatot teljesített a gyűjtőtáborokba kényszerített német nők, gyermekek és idős emberek mellett. Lutz visszautazott Európába, Gertrud 1941 októberéig egyedül folytatta humanitárius munkáját a brit hatósággal együttműködve.
1942 és 1945 között Budapesten éltek, ahol Carl Lutz alkonzul volt. A svájci konzulátus 14 olyan állam érdekeit képviselte, amelyek hadban álltak Magyarországgal. A Lutz házaspár és a konzulátus munkatársai védlevelekkel mentettek meg több tízezer zsidó embert a deportálástól. Lutzék 1945-ben elváltak.
A háború után Gertrud a Schweizerspende keretében dolgozott Jugoszláviában, Finnországban és Lengyelországban. Azután az UNICEF munkatársa lett. 1951-től Brazília szegény, északkeleti régióiban volt jelen az élelmiszer segélyező program keretében, majd Törökországba szólt a küldetése. Karrierjét Párizsban, az UNICEF elnökhelyetteseként fejezte be.
Bernben, a szövetségi parlament nyugati szárnyában üléstermet neveztek el Carl Lutzról 2018. február 12-én. A felavatott emléktáblán a budapesti svájci konzulátus egykori munkatársainak nevei, és Gertrud Lutz-Fankhauser neve is szerepelnek, mert valamennyien emberbaráti magatartásról tettek tanúságot.[6]
Jegyzetek
- ↑ a b c d e 046080
- ↑ a b Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. május 7.)
- ↑ Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. december 30.)
- ↑ The Righteous Among the Nations Database (angol nyelven)
- ↑ The Righteous Among The Nations – Lutz Gertrud (1911–1995) (angol nyelven). yadvashem.org. (Hozzáférés: 2018. február 22.)
- ↑ Le Juste Carl Lutz a sa salle au Palais fédéral (francia nyelven). Tribune de Genève. (Hozzáférés: 2018. február 22.)
Források
- Therese Steffen Gerber: Gertrud Lutz-(Fankhauser) (német nyelven). Historisches Lexikon der Schweiz. (Hozzáférés: 2018. február 22.)
- Claudia Wirz: Gertrud Lutz-Fankhauser: un ange entreprenant (francia nyelven). letemps.ch, 2014. (Hozzáférés: 2018. február 22.)
Politikaportál
A második világháború portálja
