Füstös cankó
 | ||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 | ||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||
Nem fenyegetett       | ||||||||||||||||
| Magyarországon védett Természetvédelmi érték: 25 000 Ft | ||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||
| ||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||
| Tringa erythropus (Pallas, 1764) | ||||||||||||||||
| Elterjedés | ||||||||||||||||
 A füstös cankó elterjedési területe költőhely (nyáron) telelőhely szórványos Összeállította: BirdLife International and Handbook of the Birds of the World (2016) 2007 | ||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Füstös cankó témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Füstös cankó témájú médiaállományokat és Füstös cankó témájú kategóriát. |
A füstös cankó (Tringa erythropus) a madarak osztályának lilealakúak (Charadriiformes) rendjébe, ezen belül a szalonkafélék (Scolopacidae) családjába tartozó faj.
Előfordulása
Skandináviában és Észak-Ázsiában költ, ősszel délre vonul, eljut Dél-Ázsiába, Afrikába, a Földközi-tenger és az Atlanti-óceán partvidékére, illetve Észak-Amerikába is. Fátlan és erdős tundrák vizeinél és mocsarainál honos.
Kárpát-medencei előfordulása
Márciustól májusig, illetve augusztustól novemberig Magyarországon rendszeres vendég, de átnyaraló példányok is előfordulnak.
Megjelenése
Átlagos testhossza 29–31 centiméter, szárnyfesztávolsága 61–67 centiméteres, testtömege 125–210 gramm. Egyik legnagyobb testű cankó-faj. Lába hosszú, élénk piros színű. Hosszú nyaka és ugyancsak hosszú, tövén piros vékony és egyenes fekete csőre miatt igen karcsúnak látszik. A tojó és a hím egyforma színezetű, násztollazatban szinte koromfekete, a költés után ezt kivedlik és világos szürke színűek lesznek. a Kirepülő fiókák első vedlésükig erősen pettyezett barnásszürke színűek, ilyenkor könnyen összetéveszthetőek a hasonló színű, de kevéssel kisebb piroslábú cankóval.
 |  |
Életmódja
Partokon, zátonyokon, tómedrekben szurkálással szedegeti apró csigákból, kagylókból, tengeri rákokból és férgekből álló táplálékát, de gyomrában már kis halakat is találtak.
Szaporodása
Tavak, mocsarak partján a zsombékokra, növényi anyagokból rakja fészkét. A fészkelési időszak május közepétől június derekáig tart. Fészekalja 3-4 tojásból áll.
Védettsége
Magyarországon védett, természetvédelmi értéke 25 000 forint.
Források
- A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2009. november 23.)
- Az MME Monitoring Központ adatlapja
További információk
- Képek az interneten a fajról
Madárportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap
