Ellősmonostora

Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye.

Ellősmonostora
Település	Csongrád
Elhelyezkedése
Ellősmonostora Pozíció Csongrád térképén
é. sz. 46° 44′ 23″, k. h. 20° 08′ 02″46.7396, 20.13446.739600°N 20.134000°EKoordináták: é. sz. 46° 44′ 23″, k. h. 20° 08′ 02″46.7396, 20.13446.739600°N 20.134000°E
Sablon • Wikidata • Segítség

Ellősmonostor vagy Ellés monostor ^[1] egy rom Csongrád közelében. A Bár-Kalán nemzetség nemzetségi monostoraként épült valamikor a 11. század vége, 12. század eleje körül.

Története

Neve a latin Achilleus (Illés) névből ered. Első birtokosáról nevezték el. Ellős-, vagy Ellésmonostor nevét 1306-ban említette először oklevél. 1306—1326 között a Bár-Kalán nemzetséghez tartozó Szeri Pósák birtoka volt.

A középkori bencés szerzetesek által lakott háromhajós román stílusban épült monostor és a hozzá csatlakozó kolostorépület Csongrád közelében, a Tisza árterének egy kiemelkedő dombján épült, északi oldalához csatlakozó kis sekrestyével. A monostor épülete a tatárjárás alatt ugyan erőssen megrongálódott, de később, a 13. század közepén újjáépítették. Ekkor a nyugati zárófalhoz két tornyot is építettek, az elpusztult sekrestye helyére pedig nagyobb méretű kápolnát emeltek. Ugyanekkor épült fel a kolostorszárny is, melynek udvarán egykor kút is állt, és kiszolgáló épülettként magtárak, konyha, műhelyek is tartoztak hozzá. A monostor szolgálónépei számára külön temetőkápolnát is építettek, majd a 15. században az épületeket mély árokkal is körülvették. A háromhajós bazilika belsejét márvány borította és kőfaragványok díszítették.

A török hódoltság idején a hely egyházi jelentősége megszűnt, a lakatlanul maradt épületek tégláit és köveit a környék lakói építkezéseikhez használták fel, mára csak a monostor alapfalai maradtak meg.