Egységgyök

A matematikában n-edik komplex egységgyökök azok a z komplex számok, melyekre igaz, hogy

z n = 1 , {\displaystyle z^{n}=1,\,}

ahol n = 1,2,3,… egy pozitív egész szám.

Egy n-edik egységgyök primitív egységgyök, ha semmilyen k < n, k = 1,2,…,n−1 pozitív egész szám esetén nem k-adik egységgyök.

Komplex egységgyökök

A komplex számok C {\displaystyle \mathbb {C} } testében az n-edik egységgyökök pontosan az

exp ( 2 π i k n ) , k = 0 , 1 , , n 1 {\displaystyle \exp \left({2\pi \mathrm {i} k \over n}\right),\quad k=0,1,\ldots ,n-1}

alakú számok.

Legyen ε n = exp ( 2 π i n ) {\displaystyle \varepsilon _{n}=\exp \left({2\pi \mathrm {i} \over n}\right)} . Ekkor az n-edik egységgyökök alakja:

1 , ε n , ε n 2 , , ε n n 1 {\displaystyle 1,\varepsilon _{n},\varepsilon _{n}^{2},\dots ,\varepsilon _{n}^{n-1}} .

Ha nyilvánvaló, hogy hányadik egységgyökökről van szó, akkor sokszor elhagyják az alsó indexet.

ω {\displaystyle \omega } n-edik primitív egységgyök, ha n-edik hatványa 1, de semmilyen kisebb kitevős hatványa nem az. Az egyik primitív egységgyök

ε n = exp ( 2 π i n ) {\displaystyle \varepsilon _{n}=\exp \left({2\pi \mathrm {i} \over n}\right)} .

A további primitív egységgyökök ε n {\displaystyle \varepsilon _{n}} n-hez relatív prímkitevős hatványai.

Az n-edik egységgyökök száma n, a primitív n-edik egységgyököké ϕ ( n ) {\displaystyle \phi (n)} .

A körosztási testek Q {\displaystyle \mathbb {Q} } bővítései, amelyek tartalmazzák az egységgyököket: az n-edik körosztási test az n-edik egységgyököket.

Az egységgyökök összege

Ha ε {\displaystyle \varepsilon } n-edik egységgyök, akkor: 1 + ε + ε 2 + + ε n 1 = { 1 , h a   n = 1 0 , h a   n 1. {\displaystyle 1+\varepsilon +\varepsilon ^{2}+\dots +\varepsilon ^{n-1}={\begin{cases}1,&\mathrm {ha} \ n=1\\0,&\mathrm {ha} \ n\not =1.\end{cases}}}

Ez a mértani sorozatok összegzési képletéből következik.

Mértani helyük a komplex számsíkon

A komplex egységgyökök annak az egységkörbe írt szabályos n-szögnek a csúcsaiban vannak, amelynek egyik csúcsa az 1.

Így a ε n k = x k + i y k {\displaystyle \varepsilon _{n}^{k}=x_{k}+\mathrm {i} \,y_{k}} egységgyök valós és képzetes része ezeknek a csúcsoknak a koordinátái, vagyis k = 0 , 1 , , n 1 {\displaystyle k=0,1,\dots ,n-1} -re

x k = cos ( 2 π k / n ) = cos ( 360 k / n ) {\displaystyle x_{k}=\cos(2\pi k/n)=\cos(360^{\circ }\cdot k/n)}    és    y k = sin ( 2 π k / n ) = sin ( 360 k / n ) {\displaystyle y_{k}=\sin(2\pi k/n)=\sin(360^{\circ }\cdot k/n)} .

Példák

A második egységgyökök: 1 és −1.

A harmadik egységgyökök: ε 1 = 1 2 + i 2 3 , ε 2 = 1 2 i 2 3 , ε 3 = 1 {\displaystyle \varepsilon _{1}=-{\frac {1}{2}}+{\frac {\mathrm {i} }{2}}{\sqrt {3}},\quad \varepsilon _{2}=-{\frac {1}{2}}-{\frac {\mathrm {i} }{2}}{\sqrt {3}},\quad \varepsilon _{3}=1} ;

A negyedik egységgyökök alakja ismét egyszerűbb: : ε 1 = i , ε 2 = 1 , ε 3 = i , ε 4 = 1 {\displaystyle \varepsilon _{1}=\mathrm {i} ,\quad \varepsilon _{2}=-1,\quad \varepsilon _{3}=-\mathrm {i} ,\quad \varepsilon _{4}=1} ,

Az ötödik egységgyökök

A 0 = 1 + ε + ε 2 + ε 3 + ε 4 {\displaystyle 0=1+\varepsilon +\varepsilon ^{2}+\varepsilon ^{3}+\varepsilon ^{4}} egyenlőség alapján

0 = 1 ε 2 + 1 ε + 1 + ε + ε 2 = ( ε + 1 ε ) 2 + ( ε + 1 ε ) 1 = w 2 + w 1 {\displaystyle 0={\frac {1}{\varepsilon ^{2}}}+{\frac {1}{\varepsilon }}+1+\varepsilon +\varepsilon ^{2}=\left({\varepsilon }+{\frac {1}{\varepsilon }}\right)^{2}+\left({\varepsilon }+{\frac {1}{\varepsilon }}\right)-1=w^{2}+w-1}

ahol w = ε + 1 ε = ε + ε 4 = 2 cos ( 72 ) {\displaystyle w=\varepsilon +{\frac {1}{\varepsilon }}=\varepsilon +\varepsilon ^{4}=2\cos(72^{\circ })} .

Ezt a negyedfokú egyenletet megoldva w = 1 2 ± 5 4 {\displaystyle w=-{\frac {1}{2}}\pm {\sqrt {\frac {5}{4}}}} adódik. Mivel a 72 {\displaystyle 72^{\circ }} szög az 1. negyedben fekszik, azért w {\displaystyle w} pozitív, és így cos ( 72 ) = 5 1 4 {\displaystyle \cos(72^{\circ })={\frac {{\sqrt {5}}-1}{4}}} . A valós rész ez alapján nyilvánvaló; a képzetes rész Pitagorasz-tétellel adódik.

Körosztási polinom

Az n-edik primitív egységgyökök az n-edik körosztási polinom gyökei. A körosztási polinom megkapható a következőképpen:

Gyűjtsük össze azokat az x k 1 {\displaystyle x^{k}-1} alakú polinomokat, ahol k < n osztója n-nek. Vegyük ezek g n {\displaystyle g_{n}} legkisebb közös többszörösét. Ekkor van egy f n {\displaystyle f_{n}} polinom, amit g n {\displaystyle g_{n}} -nel szorozva x n 1 {\displaystyle x^{n}-1} -et kapunk. Ez az f n {\displaystyle f_{n}} polinom az n-edik körosztási polinom. Ezen az úton absztrakt testekhez, sőt gyűrűkhöz is definiálható körosztási polinom azokra az n-ekre, amelyek nem oszthatók a test (gyűrű) karakterisztikájával. Az absztrakt körosztási polinomok nem feltétlenül irreducibilisek, de a racionális számok teste fölöttiek igen.

Egységgyökök absztrakt értelmezése

Legyen R {\displaystyle R} egységelemes kommutatív gyűrű, és n 1 {\displaystyle n\geq 1} természetes szám. Egy ζ R {\displaystyle \zeta \in R} egységgyök, ha eleget tesz a következő, egymással ekvivalens definíciónak:

  • ζ n = 1 {\displaystyle \zeta ^{n}=1} ;
  • ζ {\displaystyle \zeta } a X n 1 {\displaystyle X^{n}-1} polinom gyöke.

Az n-edik R {\displaystyle R} -beli egységgyökök részcsoportot alkotnak a gyűrű multiplikatív csoportjában.

Testekben

A K {\displaystyle K} testben az n-edik egységgyökök ciklikus részcsoportot alkotnak. Számuk mindig osztója n-nek. Ha egyenlő vele, akkor a test tartalmazza az n-edik egységgyököket. Ekkor a primitív egységgyökök egyike generálja az n-edik egységgyökök ciklikus részcsoportját. Az n-edik primitív egységgyökök a fenti előállítás szerinti körosztási polinom gyökei.

Források

  • Szele Tibor: Bevezetés az algebrába
  • Fried Ervin: Algebra I–II.
  • matematika Matematikaportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap